Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
A forrázatok. A KÁVÉ, THÉA ÉS KAKAO. (A kávécserje s termesztése ültetvényekben. A kávébab kikopácsolása, szárítása s fajtázása. A kávé hatása a szervezetre. A koffein. A kávéital készítése. A kávé pörkölése. A kávé pótló szerei. —Athéa. A chinai théáról szóló rege. A théacserje ápolása. A levelekkel való eljárás. Zöld s fekete théa. Hamisítása. A théa chemiai alkotó részei. Az ital készítése. Élettani hatása. A théa pótlószerei : maté, kokathéa, kávéfa levelek stb. — A kakaó és csokoládé. A kakaofa. Magvainak kezelése. A theobromin; a kakaovaj. A csokoládé készítése, hamisítása, élvezése. A dodoa-csokoládé.) Ha a kávét, tliéát, kakaót s az itt-ott hasonló módon forráz átokul használt növénytermékeket chemiai összetételükben vizsgáljuk, azok mindegyikében egy sajátságos alkotó részt találunk, a melynek tulajdoníthatjuk azt az élettani hatást, a melylyel eme élvezeti szerek kitűnnek s melyekre az emberiség helyesen elinduló ösztöne legkülömbözőbb alakjukban is rátalál. A théában s kávéban még az alkaloid is egy s ugyanaz, s az hogy ez aránylag bőven rejlik a megfelelő növényekben, lígyszintén hogy sajátságos, kellemes hatású, teszi érthetővé azt az uralmat, melyet amazok tagadhatatlanul kivívtak maguknak a lakott föld legnagyobb részében. A KÁVÉ. A kávéfa eredeti hazája, s a kávéivás ősi fészke Abyszinia ; itt az mint bokor Enarea s Kaffa hegységeiben helylyel-közzel még ma is vadon terem ; de előfordul szórványosan egész Közép-Afrikában s Szenegambiában is. A nyugati partokon ültetve s elvadulva ismerik több alakjában. Igaz, hogy abból, mert a kávébokor vad állapotban is előfordul valahol, még nem lehet következtetni biztossággal arra, hogy ez eredeti termő helye. Dél-Azsiában s a Sunda-szigeteken pl. tudják, hogy számos kávébokor erdőségeikben onnan ered, hogy egy czibét-macskához hasonló állat, a Viverra musanga, az ültetvényekben teli eszi magát érett kávébogyókkal s az emésztetlenül maradt magvakat csirázó képességgel ismét kiadja magából. A kávéivás kora ifjúsága, becses tulajdonságai fölismerésének története elvész a titokzatos mondában. Egy arab monda egy kecskenyájnak tudja be a feltalálás érdemét ; a kecskék a kávéfa bogyóiból s leveleiből ettek, s aztán éjjel a helyett hogy aludtak volna, kecskebokáztak. E kivételes nagy vigasság figyelmessé tette a derviseket, oka után kutattak, azokat épen a kávébogyók élvezete közben érték s a kecskék példáját követve, magukon is tapasztalták annak kellemes hatását. Hogy mikép találták ki a kávébab pörkölését, azt a monda természetesen elhalgatja. Abysziniai keresztények egy maronita-kolostor perjelét mondják annak, ki szerzetestársainak
