Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A czukor
Az elpárolgás. 43 hozta be 1812-ben. E bonyolult szerkezetű s költséges edények alkalmazása a répa- czukorgyártás terén a legjelentékenyebb haladásnak tekinthető. A szigorú takarékosság azonban megkívánja, hogy azok a hőmennyiségek, melyek az egyik vacuum-készülékből elszállanak, még ismételve kihasználtassanak. E czélra számos készüléket szerkesztettek s ajánltak, a melyek azt elérhetővé tegyék. líillieux Amerikában például több, többnyire három, vacuum-serpenyőt akkép hozott egymással kapcsolatba, hogy az első (a hajtógép gőze által fűtött) serpenyő gőzét a második s harmadik serpenyőben levő lé hevítésére használta, a mivel a szükséges hőnek 30—40 százalékát takarító meg. Egy másik készülék egyszerűbb s könnyebben tisztítható, ezt a selovitzi (morvaországi) gyáros Köbért hozta be. 23. ábra. A Kobert-féle vacuum-késziilék. Ennek berendezését a 23. ábra mutatja. A az első serpenyő oldalképe, B s G a második s harmadik serpenyő átmetszete. Több száz fűtő cső, ezekben tető iránt áll, s mindkét végeikkel a gőzfűtő-tért határoló a és b két fenék megfelelő nyílásaiba vannak erősítve. A gép gőze c-nél tolul be s körülárasztja a fűtőcsőveket; a sűrűdött víz (Z-nél foly el. Az a fenék alatt s a b fenék fölött lé-terek vannak, melyek a csövek közt vannak egymással kapcsolatban; a lé az e tölcséres csővön jut az alsó s innen a csöveken keresztül a felső lé-térbe. Az .4-ban fövő léből felszálló gőzök az/ csövön át jutnak a g csőbe, a honnan a B gőzfűtő-térbe stb. érnek; az itt sűrűdő víz A-nál foly el. A g csövet az i henger borítja, hogy a lé-térből kiragadott, vagy átfecskendett czukorrészek ne juthassanak a g csőbe, a hol elvesznének; a csöppek ugyanis a g és i közti hézagban gyűlnek meg, a honnan a k cső a következő serpenyő felső lé-terébe vezeti el őket. A C harmadik serpenyőből felszálló gőzök már nem szol
