Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők
32 Mérlegek és sűrűségmérők 39. ábra. Szabályos négyszegű tábla súlypontjának megtámasztó] a. A súlypont. Valamint a nagy földgömbben az atomok apró vonzódó erői hatalmas erővé összegeződnek, s ez az eredő egyetlen egy pontból gyakorol hatást, épen úgy van ez minden más testnél, akár birja követni a vonzást vagy sem. Az egyesült vonzó erők e pontját súlypontnak nevezzük. Minden szabályos alakú testnél, ha annak állománya egynemű, az a tulajdonképi középpontban van, melyet egyszerű geometriai szerkezettel megtalálhatni. (39. ábra.) A szabálytalan vagy oly testeknél, melyek belseje kiilömböző tömöttségü, ezt kisérletekkel lehet kitudni ; a fonálra akasztott test úgy helyezkedik, hogy sulpontja épen az akasztópont alá jut. Egyszeri felfüggesztéssel megtudni tehát az irányt, hol kell az illető testben a súlypontot keresni ; ha pedig ugyané testet valamely más pontján ismételve felfüggesztjük, még egy másik irányvonal is lesz meghatározható, és az a pont, a melyen két vonal egymást metszi, maga a siílypont. Meytámasztás. Az a fiú, ki egy pálczát ujja hegyén egyensúlyba tart, a súlypontot egyetlen egy pontban támasztja meg. A folytonos ingadozás azonban bizonyítja, hogy e megtámasztás nem kielégítő, mert a legkisebb lökés, légvonat s ilyesmi megdönti. Nagyobb biztossággal bir már az ember, ki két lábával támasztja meg testének nehéz súlyát. De hogy két pontú támaszték sem mindig elegendő, érezzük, ha falábbal toldjuk ki lábainkat. Ezzel a test súlypontját magasabbra helyezzük, s egyszersmind a faláb csekély talapzatával csökkentjük az állás szilárdságát. Az állás meg van nehezitve s csak folytonos ingadozással járás közben birja magát az illető fen tar tani. Hogy valamely test teljesen szilárd állással bírjon, legalább három ponton kell azt megtámasztani, melyek közt a súlyirány elhalad. Ki nem hallott még Pisa és Bologna tornyairól, ama nevezetes építményekről, melyekről azt akarták elhitetni, hogy középkori építőmesterek ötletéből építették igy, kik a nehézkedés erejével már akkor játszadoztak, mielőtt a világ annak természetét még ismerte. A 40* ábrában látni a két bolognai torony képét, melyek közül a kisebbik (építőjétől Gari40. ábra. A bolognai ferde tornyok.
