Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Bevezetés
A szerves elemek. 5 a levegőnek oly tulajdonságúnak kell lennie, hogy égjük elemi részének ily elvonásával valami lényeges változást nem szenved. E tekintetben nincs is mitől tartani, mert az egy holdföld fölött elterülő légtömeg három annyi szént volna képes szolgáltatni, mint a mennyi egy év folyamán növényi álladékká változik át, másrészt pedig az által, hogy a széntartalmú testek oxydálása folytán, mint már emlitők, szakadatlan tart a szénsav-képződés, a megvont mennyiség mindig visszapótlódik. Az ember, állat kilégzése, szerves testek rothadása, erjedése s elégése oly folyamatok, melyek a szén s oxygén vegyüléséhen állanak, s a légkört folytonosan szénsavval látják el. A földalatti ásványi szén, a néhai tenyésző élet maradványa, annak a föltevésnek enged helyet, hogy a légkör szénsavtartalma a mostaninál nagyobb volt, mert az a szén, melyet mint tőzeget, barna szenet, kőszenet stb. kiásunk s a szerves élet körfolyamába juttatunk, korábban mindenesetre gázszerű alakban, mint szénsav lebegett a levegőben, de ebből szükségképen nem kell következtetnünk arra, hogy a mai légkör az akkoritól eltérő összetételű, mert hiszen a nevezett szénsavforrásokon kiviil vannak még más, hasonlíthatatlanul hatalmasabbak : a szénsavas mész átalakulása, mely a föld gyomrában vulkánikus folyamatok következtén mehetett s mehet még mindig végbe. Azt teljességgel nem mondhatni tehát, hogy az ember megjelenésével a földön a légkör oxygén- s szénsavtartalmának változatlansága mindenkorra meg van állapítva, mint ezt némelyek állítják. De bárha a szerves élet alap- föltételeiben az ilyféle változások nem tartoznak a lehetetlenségek közzé, még sincs ok arra, hogy azt a jövőben beállónak tartsuk ; a fennálló állapotok általa mindenesetre erőszakos módon nem érintetnének. A szén mellett a szerves álladék soha sem hiányzó alkotó részét a hgdrogén képzi. A növény — mert ezzel van első sorban dolgunk, midőn az anyag szervezetét vesszük szemügyre — azt a vízből veszi, valamint a szént a szénsavból, s tehát itt szintén oxygén válhatik ki. Nevezetesen meg kell ennek történnie, illő olajok, gyanták s ilyesek képződésénél, a melyek oxygénhijas testek, s csak szénből s hydro- génből állanak. Yagy pedig a víznek elemei a szénnel oly vegyiüetekké állnak össze, melyekben a hydrogén s oxygén közt fenálló súlyarány nem változik. A farost például 12 atom szénre tartalmaz 10 atom hydrogént, s 10 atom oxygént, s e szerint a ehemiai képletet igy írnok C12 H10 O10. A szőlőczukor egyenlő mennyiségű szén-, hydrogén- s oxygénatomokból áll (C12, H12, O12) ; a nádczukor mézga, keményítő épen úgy, mint a farost (cellulosa) állhatnak a szőlőczukor atomjaiból, ha azokból egy vagy több vízatom kiválik ; mert a nádczukornak ez a ehemiai képlete C12, Hu, Ou, a keményítőé C12, Hio,Oio stb. Más vegyületekben azonban az összeállt atomok közt különnemű számarányok állanak fen és majd az oxygén összes mennyisége nagyobb, mint a vegyületbe bocsátkozott vízben (az almasav pl. áll 36 atom szénből, 18 atom hydrogénből és 45 atom oxygénből stb.) ; majd meg az oxygénatomok száma csekélyebb a hydrogénatomoknál (borlang C4, H12, O2). Ebből következik, hogy az oxygén kiválása nem csupán a szénsavból keletkezhetik, hanem hogy a víznek is vele kell szétbomolnia ; csakhogy megfordítva, mint a szervetlen vegyületek (oxydok) képződésénél, nem az oxygén, hanem a hydrogén vétetik föl az új vegyületbe, az oxygén ellenben kiválik. A szénsav áthasonulása után a növénvtestben végbemenő ehemiai folyamat további fejlése tehát azzal tűnik ki, hogy a későbbi termékek mindig szegényebbek oxygénben, mint a korábbiak, s hogy ha az áthasonlás az oxygén teljes kimerüléséig haladt előre, a vegyületnek a tulajdonképi életfolyamatban már nincs része. A vegyidet kiválik. A virágok kedves illata, a hasznos izzadmányok, a gyanták,
