Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
James Watt. 309 uál időseob, mégis kitudta uekem magyarázni a mechanika s természettudomány mindazt a tárgyát, mely után tudakozódtam. Azt hivém, hogy tanulmányaimban nagyon előhaladt állásponton vagyok s azt tapasztaltam, hogy Watt nagyon sokkal fölöttem áll. így voltak vele társaim is. Minden élénkbe vetődött nehézséget előadtunk Wattnak s ő mindig képes volt minket oktatni, de rá nézve minden ilyen kérdés újabb s komoly tanulmányát képezte s nem nyugodott addig, mig vagy meg nem győződött a tárgy jelentéktelen voltáról, vagy mig azzá nem tette, a mivé tehető volt. E tulajdonságai, a legnagyobb szerénységgel s szívjósággal párosítva, tették azt, hogy minden ösmerőse a legszívesebb szeretettel s ragaszkodással viseltetett iránta. » Úgy látszik, hogy Watt 1762-ben és 1763-ban, mikor több kisérletet tett a Papin-féle fazékkal, kezdett kitartóbban foglalkozni a gőz mivoltával s alkalmazhatóságával ; de csak a rákövetkező év vezette őt dicsőségének útjára. Az egyetem gyűjteményében volt Newcomen gőzgépének idoma, melyet az előadásoknál szemléleti tárgyul használtak. Az idom megtagadta a járást, vagy jobban mondva, soha sem is járt ; Watt megbízást nyert, hozná rendbe. Feladatát teljes megelégedésre megoldotta ; de szorgalma itt szünetet nem tartott. Éles szeme kiismerte, mi híja van Newcomen gépének s miben rejlik az. A gép kettőt kivánt mint elkerülhetetlent, t. i. igen nagy hőmérsékletű vizet s lelietően légzárós tért a köldök alatt ; ez azonban az által, hogy egyszerűen csak vizet löveltek a hengerbe, nem volt elérhető, sőt ellenkezőleg az a rövidség járt vele, hogy a gőz, ha az épen az imént a víz által lehűtött oldalfalakkal s a köldökkel érintkezésbe jött, lehűlt s részben már sűrűdött, mielőtt még hatást gyakorolt, mi tetemes erőveszteséggel járt. Ennek a felismerése Wattot arra készté, hogy a gépet ellássa a hengeren kívül álló símtövel (kondenzátorral), melybe a gőzök, miután a hengerben hatást gyakoroltak, béve- zettettek s itt sűríttettek. E találmányával 1 769 derekán készült el. Az ez évben nyert szabadalma egyszerűenható gőzgépre vonatkozott, melyben alkalmazva volt egy elkülönített sűrítő belöveléssel, egy légszivattyú s egy javított gőzköldök. Ugyanez évben szabadalmat vett önkormányzó zárt hengerre. Az által, hogy jobban használta ki a gőzt, oly nagy megtakarítást eszközlött tüzelő anyagban, hogy most egy mázsa szénnel annyira mentek mint azelőtt négy mázsával. Egy másik jelentős javítása az volt, hogy a gőzhenger köldökét már nem a légköri levegővel nyomatta le, hanem szintén gőzzel. Ezt azzal érte el, hogy a gőzt váltakozva a köldök tetejébe s alája járatta s a léghijas tért, melyre szüksége volt, az általa feltalált stírítő- módszerrel nyerte. Három éve már befejezte volt Watt e találmányt és még mindig nem tudta megszerezni az eszközöket, hogy oly nagyságban elkészítse azt, hogy a gyakorlati férfiak annak hasznos voltáról meggyőződhessenek. Csak mikor Watt dr. Roebuckkel szövetkezett, minek folytán ez utóbbi a tiszta jövedelemnek kétharmad részét kapta, volt módjában a feltalálónak nagyobb kísérleti gépet készíteni, melynek sikere teljesen kielégítő volt. A Roebuckkel való társulás azonban nem soká tartott, mert néhány év múlván ennek anyagi viszonyai igen ziláltaknak mutatkoztak. Nehéz idők súlyosodtak ismét a vagyontalan Wattra, mig csak 1773-ban Sohoban Birminghamhez közel Boultonnal nem társult, kinek kiterjedt iparos telepén megtalálta mind a technikai, mind a pénzbeli erőt, melyekre terveinek kivitelénél szüksége volt. E nagyszerű gépgyárrá vált telep sok ideig anyja volt majdnem mindazoknak a gépeknek, melyek Angliában, Amerikában s Európa legnagyobb részében használtattak s még mai nap is, mikor minden művelt ország gőzgép-gyárakkal bir, a Sohóbau levő állandón túl vau halmozva megrendelésekkel. E műhelyek tulajdonosával szövetkezett tehát
