Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
304 A gőzgépek feltalálása. Üreges fémgolyó az, mely alul-felül csapban forog ; keretiekén pedig számos cső van, melyek mind nyilásosak. Ha e golyóban kevés víz van, mely tűz által gőzzé változtattatik, vagy ha más edényből alulról gőz bocsáttatik a golyóba, az a csővek oldalnyilásain kitolul s a golyónak az ellenkező irányban gyors keringéssel forognia kell. Egy másik ilyféle adatot idéznek a görög császárok idejéből. Valami Zeno barátait megvendégelte oly szobában, mely épen Anthemiosé fölött volt, kivel Zeno ez időben nem élt jó egyetértésben. Anthemios tehát, hogy amazt megtréfálja, egy üst víz alá jókora tüzet rakott s csövekkel a gőzt rigy oda vezette a szoba mennyezete illetve padozata alá, hogy az épület megrengett belé s a vendégek földrengést sejtve, nagy ijedtökben az utczára futottak ki. Az ily játékszerek s a gőz valódi mechanikai kihasználása közt azonban, mint látjuk, mély örvény van, s nem egy századnak kellett letűnnie, mig azt át bírták ugrani, Az erre való kísérletnek első nyoma Spanyolországban tűnik fel. Blaseo de Garay tengeri kapitány oly géppel semmit 6em tudunk. Csak Salamon de Caux 1614-ből való «Raisons des forces mouvantes» czímű művében találni oly készülékre vonatkozó adatokat, melyek a gőzgép feltalálásának útegyengetőinek vehetők. E készülék állt egy üres golyóból (339. ábr.), mely egy csapos szájcsővel és egy a golyó fenekéig érő csorgó- csővel volt fölszerelve. Ha a készülék a szájcsövön vízzel megtöltetett s ez aztán elzáratott, a golyó pedig tűz fölé helyeztetett, gőzök fejlődtek, melyek a golyóban a víz színére oly erős nyomást gyakoroltak, hogy a víz vastag sugárban hajtatott ki a csorgócsővőn. De Caux találmányának gyakorlati fontosságáról meg volt győződve, de nem tudta érvényre juttatni. Mert bár művének megjelenése után Giovanni Biancas olasz mérnök a kiömlő vízgőzöket egy lapátos kerék szárnyai indítására használta fel, Bichelieu bibornok Francziaország hatalmas minisztere, még sem hitt De Caux javaslatainak valósíthatásában, sőt mikor a tudós feltaláló, ki eltelve eszméje igazságától, egyre ostromolta azt, ki törekvésének előmozdítója lehetett volna, hogy megszabaduljon Cauxtól, őrültnek nyilváníttatta és a Bicêtrebe, a párisi őrültek 338. ábra. Alexandriai Héro gözgolyója. állt elő, melylyel evező s vitorla nélkül akarta a hajót megindítani, hajtani. 1545- ben a barcellonai kikötőben kísérletet is tettek vele. Garay rejtve tartá gépének szerkezetét, s csak vízkazána s a hajó kétoldalán levő kerekek voltak látható. A 4000 mázsányi terhes hajó állítólag két óra alatt három tengeri mérföldet járt meg. A feltalálót a király megjutalmazta, de találmánya abba maradt, vagy azért, mit egy szemtanú mond, mert igen bonyolult, költséges s veszedelemmel járó volt a dolog, vagy egyéb ok miatt, minő a legtöbb ívj találmány elé gördül. Garay gépének lényegéről tehát
