Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hőmérő
A hőmérő készítése, 299 tani, hogy a fok-lap kényelmesen rá legyen illeszthető. Valamivel több nem árt, mert e fölösséget hevítés által kihajthatni, mire, mikor a eső nyílt végén a kéneső gőzei kitolulnak, ezt is heforrasztják. A bizonyosság már most megvan, hogy a cső bel- I sejében nincs légköri levegő. A kihűlés közben megsürüdik a kéneső, visszahúzódik a golyóba s maga fölött a csőben léghijas tért hagy vissza, melybe a hőmérséklet emelkedésekor felszáll, csökkentével pedig ismét leszáll. Az ilyeténképen előkészített hőmérő-csövet immár, hogy a fokozat két fő pontja megtaláltassék, legelőbb is víz s jég keverékébe teszik (334. ábr.) s benne addig tartják, míg a kéneső-fonál a csőbe rendületlen állást foglal. E pontot a fagyponttal (0°) jelölik meg. Erre a csővet egy ideig I forró gőzök hatásának teszik ki s a kénesö állását a forranóponttal jelölik meg (335. ábr.) A fagypont vagy jég olvadópont és a víz forrása közti tért egyenlő részekre osztják be, s pedig Celsius szerint 100, Reaumur szerint ellenben 80 részre vagy fokra, úgy hogy a fagypontot 0 jelöli, a forranópont Eéaumurnél a 80-dik, Celsiusnál a 100-dik fokkal határoztatik meg. E beosztás szerint tehát Réaumur 4 foka egyenlő Celsius 5°-val. Az átszámítás az egyikről a másikra az egyszerű hármas szabálylyal eszközölhető. Kissé körülményesebb Fahrenheit beosztása, mely kivált Angliában használatos. Fahrenheit ugyanis a hőmérő legalantibb vagyis zéruspontját nem a víz fagypontjára helyezte, hanem a véleménye szerint legalantibb mérsékleti pontra, melyet külön hidegkeverékkel nyert. E ponttól kiindulva a víz forrás pontjáig a cső egész hosszát 212 részre osztá ; a fagypont a 32°-ra esett, és e szerint Réaumur 80 foka i vagy Celsius 100 foka megfelelt Fahrenheit 180 fokának, a mennyi ugyanis megmarad, ha a 212°-ból 32°-ot levonunk. A Réaumur, Celsius és Fahrenheit fokkülönbsége közti arány tehát e számokkal van kifejezve 4:5:9. A legjobb hőmérők, mint minden pontos fizikai készülék, jókora árú műszerek, nem annyira készítésük módja miatt, mely nem nézve a gondosságot s pontosságot, nem igen jár nehézséggel, mint inkább azért, mert a csövek megválogatása igen fáradságos s időrabló munka, s mert oly csövek, melyek egész hosszaságukban egyenletes szűkülettel bírnak, a legnagyobb ritkaságok. Az évek teltével a hőmérők változnak az által, hogy az üveg lassan ugyan, de sok ideig összezsugorodik s ezzel a zérus-pont fölebb emelkedik s vele a kéneső-oszlop többi pontjai is. Pontos megfigyeléssel e hibákat számba kell venni s megigazítani, s mindenek fölött állandóságukat ismételten ki kell próbálni olvadó jégben s forró vízben. A szabályzott 38* 337. ábra. Breguet fémes hőmérője. 336. ábra. Hőfokjelző.
