Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az emeltyű és csigasor
A súrlódás, Ti fogaiba, mi által a kerék nagyon rendes s nyugodt menetben lassú haladásnak indul. Minden csavarintásra a csavar uj fogba fogódzik. E lassúságból azt következtethetjük, hogy a készülékkel igen csekély erővel jelentékony hatást idézhetni elő. Azonban az egyes részek közt a súrlódás oly nagy, hogy ott, hol nagy erőfejtésről van szó, inkább más szerkezetet alkalmaznak, s a végnélküli csavarnak ott veszik hasznát, hol lassú, de nagyon í-endes sebesség kivánatos. A súrlódás minden gépben s mindenütt, hol a természetben mozgás uralkodik, oly nagy szerepet játszik, hogy helyén lesz itt néhány szóval róla megemlékezni. Oly ellenállás ez, melyet minden mozgásban levő testnek le kell győznie. De bár ellenállás, szükséges a föld viszonyainak fenmaradására. Tűnjék el a súrlódás, és semmi csomó sem áll meg egyben, mert hogy a madzag két része egymással összecsomozható, a súrlódáson alapul, melyet egymásra gyakorolnak. És mi egyéb a halász hálója, vagy a harisnya, mint csupa csomónak bonyolult rendszere.— Súrlódás nélkül a horgolás-, kötésmesterség termékei igen hiányosak lennének, a nemezült kelmék előállítása egyáltalán lehetlenné volna téve, s a szövedék is elveszítené sűrűségét. Szög, csavar nem állna helyt, a gombostű föl se volna találva, mert haszna- vehetősége pusztán súrlódáson alapul. A súrlódásnál fogva áll meg lábunk járás 33. ábra. Yégnélküli csavar. 34. ábra. Surlódásmérő. közben a földön ; nélküle még úgy sem bírnánk haladni, mint valami heolajozott tükörlapon. Minden lankás térről lecsuszamlanánk és a vízszintes síkon is csak erős falak mellett bírnánk tovább vánszorogni. A lokomotív a legcsekélyebb emelkedést sem tudná legyőzni, a terhek továbbszállításáról szó sem lehetne. Még igy is gyakran megesik, hogy a lokomotív kerekei a levegőben forognak s nem jutnak odább, mert pl. ónos eső verte a síneket vagy egyéb véletlen csökkenté a rendes súrlódást ; azért lényeges dolog, hogy miért adnak a gözkocsinak oly nagy súlyt, mert a kerekek haladhatására elkerülhetetlen snrlódást bizonyos fokon alól nem szabad csökkenteni. A súrlódás teszi, hogy földünk termékeny. Mert annál fogva marad a törmelék, rög, az elmállott kövek hulladéka még a lankáson is fekve, s termő föld képződhetik belőle, a melyen szerves élet fejlődik. Súrlódás nélkül mindaz, mi nincs lekötve, áramló víztömegek mozgásával bírna, melyek a mélység felé törekszenek. Ilyetén módon a föld felszíne csupa sima, liajlásos, lépcsősen egymásra tornyosodó vízszintes fokozatokból állana, a melyeken ugyan növényi s állati élet fejlődhetnék, a mennyiben folytonos elbontásnak nem volna alávetve és a mennyiben a viz eloszlása, mely természetesen a mostanitól elütve, a kellő előföltételeket nyújtaná. Folyó s tó nem léteznék, az esőcsepp, mely a legmagasabb hegy ormára hullana, egy perez 4*
