Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hőmérő
A nedvmérö. 295 A víz ez alatt a keletkező gőzbuborék által forranó buzogásnak indul és ez állapotában hőmérséklete ismét állandó marad, míg csak egyáltalán folyékony víz van jelen. Azt hogy a jég olvasztásánál, s a víz elgőzölögtetésénél a közlött hő teljesen fölemésztö- dik, más testeknél is megfigyelhetjük. Mindazok a testek, minők a kéneső, czink, kén, vilió stb., melyek hasonlón átváltoztathatok, tényleg hőt nyelnek el s ezt az új állapotot észrévétlenül meg is tartják. Merészebb hasonlattal élve a folyékony vizet a hő s jég vegyületének mondhatnók, s épen úgy a vízgőzt folyékony víz s hő vegyii- letének. Eme a testekben észrevétlenül benfoglalt úgynevezett rejtett hő ismét szabaddá és észrevehetővé lesz, ha a testek megfordítva a gáznemii alakból a folyékonyba vagy a folyékonyból a szilárd állapotba vitetnek vissza. Az oly testek, melyek hirtelen elpárolognak, vagyis a folyékony állapotból gyorsan átmennek a gáznemübe, ez alkalommal nagy hőmennyiséget nyelnek el, s a szomszédos testeket, melyeknek hőjét vonják meg, ez által jelentékenyen hűtik le. Az úgynevezett párolgási hideg által a vizet megfagyaszthatjuk, ha egy ezzal telt edényt a légszivattyú borítója alá állítunk s folytatott szivattyúzással a fejlődő vízgőzöket gyorsan ismét eltávolítjuk. Kezünkön a gyorsan hűlő alkohol hűtő hatását érezzük s nagy forróságban szobánk padlóját megöntözzük, hogy az alkalmatlan hőnek alkalmat adjunk arra, hogy annak gőzével általunk észlelhetlen módon vegyüljön. Megfordítva áll elő a szabaddá lett hő a halmazállapotok ellenkező változásakor akkor, ha a levegőben lebegő vízgőzök csöppekké sűrűdnek, vagy mikor a ködképen s felhőképen a levegőben úszó folya- dékcsöppek szilárd jég- s hótűkké változnak. Minden ilyen meteorologiai folyamattal a hőmérőn észrevehető hőmérséklet-emelkedés jár. A halmazállapotok változása, a szilárd testek folyékonynyá, a folyékonyak gáznemiivé tétele a hőnek legmesszebbre menő hatása. Ez egyedül teszi lehetővé a szerves életet, minő most a földön uralkodik ; az évszakok váltakozása, a meteorologiai tünemények egész birodalma, a reggeli pirkadás s esti szürkület, felhőárnyék, zivatar, eső — attól függenek, hogy van-e a levegőben vízgőz s pedig azok liőmeny- nyisége szerint fölösen-e vagy elégtelen a telítésre. De mi is a gőz ? Ismerjük a folyadékok azt a sajátságát, hogy folyvást terjeszkedni törekszenek s hogy igy a folyós állapothói a gázneműbe mennek át. E gázokat gőzöknek nevezzük, s megkülömböz- tetjíik a páráktól, mert míg ezek a levegőben úszó egyes parányi csöppekből állanak s a látható felhőket s ködöket képezik, amazok egész tömegükben egyneműek, rendesen színtelenek s átlátszók. Csak némely testnek gőze színes, a víz gőze ellenben a közönséges levegőben a szem által nem látható, pedig mindig van benne. Minthogy a vízgőz a hidegben ismét vízzé stírűdik, a hideg levegőben kevesebb van mint a melegben. Minden hőmérsékleti foknak bizonyos gőzmennyiségnek felel meg, a melylyel a levegő telítve vau. Ha több gőz járul hozzá vagy lehűl a telített levegő, a fölös rész megsűrűdik (köd felhő). A telítéspontjaig az elgőzölés, elpárolgás törekvésének semmi sem állja útját s innen van, hogy a száraz szél, mely belső Ázsia puszta tereiről hozzánk jön, mohón szívja fel a föld s növényzet nyirkosságát, míg a meleg déli s nyugati szél, mely a földközi tenger fölött elvonulva, már vízgőzökkel teli szedve magát, a mi hüvesebb földtájékunkon a fölöst lerakja vagyis esőt hoz. A levegő víztartalmának meghatározása ennélfogva egyik legfontosabb föladata a meteorológiának. Ha a levegőben kevesebb a vízgőz, mint a mennyit mérséklete szerint magába fölvehet, akkor száraz ; ha több, akkor nedves. A kiilömböző fokozatok megismerésére s mérésére sajátos műszerek találtattak fel, t. i. a nedvmérők (hygrométerek). A szerves természetben számtalan oly test van, melyek a levegőben levő vízgőzt likacsaikba képesek fölvenni s ez által térfogatukban növekszenek. A haj, szőr, hallcsont, tollszár, fa, szalma s ilyféle testek
