Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hang
A hang. A hanghullámzás. Tovaterjedése s sebessége. Visszaverődés. A visszhang. Szó- s halló cső. Legmélyebb s legmagasabb hangok. Bezgő húrok. A monochord. A hangköz s hanglejtők. Dur s moll. Rezgési csomópontok. Felhangok. A hangszerek hangszinezete. Egybevetési hangok. A sípok. Nyílt s födött sípok. A telefon, a fonográf. Valamint szemünk a fénybenyomást oly módon fogadja be, bogy a látó idegeket a szerte elterjedt fényéter kullámzatos rezgései megfelelően fölgerjesztik, azon- képen a fülünk utján nyert benyomások szintén nem egyebek mint oly lökések eredménye, melyek a fül halló készülékéből a halló idegekre vivődnek át. Halljuk az elsütött puska durranását s az egyidejűleg megrezzent ablaktábláról láthatjuk, mily rázkodtatást szenvedett a levegő. Mindazt, a mit hallunk hány névvel illetjük, miért is a hang okozta rezgést, hullámzást, hangrezgéseknek nevezzük. Ezek a levegő változó sűrűsödése s ritkulása által idéztetnek elő. Magas hegyeken hangunk gyöngébben szól, mint a síkon, mert a levegő amott higabb. Saussure a Montblancon pisztolyt sütött el s az okozta hang nem tetszett neki erősebbnek, mintha két fadarabot csapni egymásra. Ha a légszivattyú boritója alá egy óra ütőművet teszünk, ütéseinek csengését addig halljuk egészen tisztán, mig a szivattyúzás még nem vette kezdetét. Abban a mértékben azonban, a mint a levegő szivattyúzással ritkul, csökken a csengés s bár még látjuk a kalapács működését, végre hallatlanná lesz, mikor a boritó alúl a levegő ki van szivattyúzva (301. ábra). A hanghullámok terjedése minden oldal felé egyeletesen történik úgy, hogy a hullámok mindig az ébresztő ok körül mintegy gömböt képeznek. A hang minden egyes pontra tehát egyenes vonalban jut el s ez értelemben beszélünk hangsugárzásról. A hang terjedésével kapcsolatban van az, hogy erőssége a távolsággal egyre fogy s pedig a távolság részlete szerint. A levegőben a hang másodperczében 340 méter sebességgel halad, mely sebesség azonban Eegnault Parisban tett kisérletei szerint a távolsággal valamivel csökken. Ha tehát a napról jövő fénysugárnak 8 perez 13 másodperezre van szüksége, hogy a földig érjen, a megfelelő hangossággal mondott szózat csak IGY3 év múlva hallatszanék meg a távoli csillagzaton. A mondottakból azonban nem szabad azt következtetnünk, hogy a hanghullámok csupán csak a levegőben terjednek odább, a hanglökések szilárd testekben is tova terjednek. E körülménynek azonban nincs értéke hallásunkra, mert ezt mindig légi rezgések kelthetik föl. Sőt a hang sebessége folyékony és szilárd testekben még nagyobb mint a légnemüekben. így pl. az ónban a sebesség hétszeresen nagyobb, vasban, aczélban s üvegben 102/3-dal, ezüstben, sárgarézben s diófában ugyannyival, rézben 12-szeresen, ébenfában 14Vs- del, fenyőfában pedig 18-szorosan nagyobb mint a levegőben. A fenyőfa tehát kivá-
