Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - A telegraf feltalálása

952 A telegraf feltalálása. Kapcsolati pontúi itt Valentia Irlandban volt kiszemelve. Azonban soká nem sike­rült a kellő összeget összehoznia, s csak Cyrus Field nagy vállalkozó társulszegődé- sével haladtak az előmunkálatok annyira, hogy a kábel valóságos lerakása foga­natba volt vehető. Véghetetlen fáradság, erőfeszítés s számos balsiker után végre 1857 nyarán szerencsésen végre volt hajtva a mű. Az atlanti oczeánha lerakott első kábel (291. ábra) hét rézdrótból összefont veze­tékkötélből (K) állt, mely három közeplő guttapercsa burokkal (Gi, G2, Gs) volt környezve, ezekre liatossodratú H kender-réteg lapúlt ; kívül pedig az egészet 18 összeserített vasdrót kéreg fogta körül. A lerakás úgy történt, hogy két hajó : az «Agamemnon» («Valorous» által kisértetve Anglia részéröl) és a «Nigara» («Gor­gon» által kisértetve Amerika részéröl), mindegyik a vezeték fele részével megterhelve, több balsikerű kisérlet után a két végállomás központjára indult — Greenwichtől az éjszaki szélesség 52° 5' s a nyugati hosszaság 32° 42' pontján — s itt 1858 jul. 20-án a kábel végeit egymással összehegíttették, mire ugyané nap délutáni 1 óra 25 perczkor az előírt módon egy­mástól távozott a két hajó: «Agamemnon» az európai, «Niagara» az amerikai mart felé. A drót a fedélzeten óriási gyűrűkbe összehajtva feküdt, s saját súlyánál, valamint a hajó mozgása folytán óránként öt-liat csomónyi sebességgel (egy csomó=10 öl hosszaság a mérőorsó szálán) futott le egy csigán át nyugodt fekvő helyére. A fő feladat az volt, hogy a hajók mozgása ne legyen nagyon gyors, sem nagyon lassú, hanem a kábel leszálló súlyához tartsák magukat, mert a kábel elszakadása termé­szetesen dugába döntötte volna a nagy vállalatot. Hogy a mélységbe rohanó kábel sebessége a hajó gyorsaságával össze­vágjon, szükséges egy dynamométer (erőmérő), mely a kábel feszültséget mutatja, miből következtethetni lehet a legördiilés sebességére, továbbá szükséges egy fékező készülék, melylyela hajó menetét szabályozhatni. Milyen volt az atlanti kábel lerakásánál használt készülék, mutatja 292. ábra. C' C" a hírező vezeték, mely a csúszamló csiga felé haladtában a G csigán megy át. E csiga a K dugattyú súlyánál fogva, mely dugattyú az U hengerben fölebb-alább állítható, ránehezűl a kábelre s ennek a mélységbe rohanó sebessége szerint, mely- lyel feszültsége fokozódik, a K súly többé-kevésbbé gyakorol­hat hatást ; a dugattyúrúdon levő mutató fölebb-alább száll s a szerint válik a C'C" csigán haladó kábel szöge hegyesebbé, tompábbá. Jelűi szolgál ez a hajó sebességének szabályo­zására , mit a T kerék meghúzásával eszközölnek, melynek mozgását a P csiga fölött eljáró kötél átörököl a hajó gépezetére. Csak a legfeszültebb, éjjel-nappal a kötélre irányzott figyelem, a helyes eszközök gyors foganatosítása veheti elejét a bajnak. Még így is több ízben veszedelem környékezte a vállalatot. Egy czethal egyszer épen a hajó fara alatt ment el, egy másszor a sérült helyet későn vették észre s senki sem hitte, hogy a két vég összeliegíttethessék addig, míg az ép kábel legördülése véget ér s a sérültre kerül a sor ; továbbá egy amerikai gő­zös ment egyenesen a kábelnek s menthetetlenül elszakítja, ha az «Agamemnon» idején ki nem tereli vett útjából stb. A két hajó, a «Niagara» s «Agamemnon» foly­291. áb\a. A tengeralatti kábel. Oldal képe s ha­ránt metszete.

Next

/
Thumbnails
Contents