Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A telegraf feltalálása
242 A telegraf feltalálása. lamdelej, mely időnkénti fölgerjesztése által az 00' tengely körüli A vasdarabot vonzza s ismét elengedi, ha az áram tekercsei által meg van szakítva. Az A horog mozdulatai az L emeltyűvel átvivődnek a kapaszkodó kerékre, mely oly szerkezetű, hogy minden kiemelkedésnél egy foggal tovább, áll. A kapaszkodó kereket óramű hajtja, melyet a korongos ernyő előlünk eltakar. A túlsó oldalon van a mutató. Az a készülék, m'elylyel a jelek megadatnak, a kezelő (manipulator), a 284. ábrában van bemutatva. Ennek fő része az A B emeltyű, mely O pont körül leng s B végével az L telegrafdróttal, mely N kulcscsal nyúlik be, van vezetös kapcsolatban. Az A másik szárával a P fémvezeték áll szemben, mely P dróttal van a teleppel összekötve. Ha az A emeltyűkar vége P-hez lapúl, akkor, mivel a B végnek ve- zetős kapcsolata nem szűnik meg az L telegrafdróttal, a láncz zárva van s az áram végig járhat a vonalon. Mihelyt azonban A elválik ismét P-től, az áram is megszakad s történik ez mindannyiszor, valahányszor a B csúcsa, mely egy peczekkel hul- lámzatos barázdába nyúlik, s mely ismétli/mutatóval van összeköttetésben s amazzal az abéczés korong alatt vezettetik el, míg a hírezendő betű el van érve, mondjuk, valahányszor a B csúcs hullám o völgybe ért, mely mozzanatot ábránk érzékíti. Ilyen hullámzatos görbülés annyi van a barázdás korongon, a hány betű vagy jegy van az Írásos lapon, s világos, hogy a váltakozó áram : a zárás-nyitás a már kifejtett módon az átvevő állomás jelzőkorongján ugyanazokat a betűket jelzi, melyeket itt a kezelő-lap tovább adott. A mutatós telegrafon való működéshez nem kell valami nagy készültség s a vasúti szolgálat körül hasznát vehetik. Azonban sok időbe kerül aránylag egy sürgöny elküldése, mivel a mutató csak egyik irányban mozdítható, s ha az abéczében vissza eső betűre akar a hírező térni, be kell a mutatóval az egész kört járatnia. Ha pl. az amor szó hírezendő, elég ha a mutató egyszer járja be a jelzőkorongot ; a hírtadó először az a-n állapodikmeg, aztán a mutatót, miután az áramot 11 -szer megszakítá, az m-ig meneszti s itt ismét vár egy pillanatig, erre elvezeti az o-hoz s végűi az r-hez, mindig azon egy forgásban. Ha azonban e szó fordítottját: roma-1 kell tovább adnia, előbb az r-et kell jeleznie, aztán az egész kört bejárnia az o-ig, erre ismét majdnem a teljes körforgást megtenni, hogy az »j-ig jusson s végűi, miután a mutatót négyszervezette körül az egész korongon, jut végre az a-hoz. E bajosság sokat tett arra nézve, hogy Morse telegraf- ját mindenfelé oly kedvezően fogadták. Mielőtt erről szólnánk, említést kell tennünk oly találmányról, mely az által, hogy a villamdelejes hírező berendező költségeit felére szállítá le, sokat tett arra nézve, hogy ez annyira elterjedt világszerte. A találmány Steinheil müncheni tanártól eredt, ki hogy egy vezetékdrót elég legyen a hírezésre, a földet használta visszavezetésre. Elejénte a második vezetékdrótot a vasúti sínekkel akarta pótolni. Tett is vele kísérleteket, de csakhamar arra a meggyőződésre jutott, hogy nincs is szüksége semmiféle sínekre, mert erre egyszerűen megteszi a szolgálatot maga a föld, s I’A» 284. altra. A kezelő (manipulator).
