Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamdelejes készülékek
228 A villamdelejes készülékek. téríti ki, s mivel a köztük levő sokszorozó tekercsek a kiilömböző irányú sarkok miatt mindkét tűre egyneműen hatnak téritőleg, a kitérés még meg is kétszei’esedik. Világos, hogy sok ezernyi tekerületekkel biró sokszorozóval igen gyönge áramok is kimutathatók, s vele kitetszett az, hogy a legcsekélyebb chemiai vagy fizikai külömb- ségek közt érintkező testek villamos áramot fejtenek. Két platina lemez, melyek egyike kevéssel azelőtt kiizíttatott, a másik meg nem, a tűt kitérítik. Arra a kérdésre : mi az oka, hogy a delejtűre a villamos áram ily nevezetes befolyást gyakorol, a választ kiolvashatjuk egy más kísérletből. Ha t. i. egy négyszög vagy köralakúan hajlított A A drótot (271. ábra) két csúcsával beakasztunk a kénesővel telt X vápákba, s áramot ömlesz- tiink a dróton át, ez addig illeszkedik vápáiban, míg az áram iránya merőlegesen áll a delej tű iránya fölött. Űjabb bizonyítéka ez annak, hogy a delejesség s villamos áram közt csakugyan a legbensőbb viszony áll fönn ; mert a hol az áram elég nagy, igazgatja a delejességet, a hol pedig ez erősebb mint az ellenállás, az áram irányára gyakorol hatást. Már most közelítsünk az A A dróthoz egy másikat, BB-t, s ömleszszünk mindkettőbe a nyilak irányában áramot, azt fogjuk ekkor észlelhetni, hogy a forogható A A drót párhuzamosan sorakozik a BB-hez ; azok a részek, melyekben az áram lefelé irányul, közelednek egymáshoz, úgyszintén azok, melyekben fölszáll. Ha felfordítva közelítjük egymáshoz, eltaszítják egymást. E hatás azonban nem függ a két drót chemiai természetétől ; a legkiilömbözőbb fémeket alkalmazhatjuk, a magatartás ugyanaz marad, ha a drótokon áram ömlik át. Az áramok maguk gyakorolják egymásra ama neve- 272. ábra. Szolenoid. zetes hatást s pedig azon törvény szerint, hogy egymással párhuzamosan és egyazon irányban haladó áramok vonzzák egymást, de ellentétes irányban haladók taszítják egymást. A villamdelej esség. A delejesség s villamos áramok ezek szerint mindenesetre azonosoknak bizonyulnak, ha mindjárt más tekintetben, mint azt Oersted fölfedezése vagyis inkább Ampere kutatásai előtt, kiknek e természeti tünemények törvényeinek ismeretét köszönhetjük, képzelték. Mert menjünk egy lépéssel odább, s ne füg- 273. á1 ra. A villamdejesség keletkezése. geszszíink fel csak egyszer hajlított drótot, mint az iménti kisérletben, hanem egy kigyósan alakítottat (272. ábra) úgynevezett csavarhengert (szolenoidot, ooBLr.v— cső, üres henger), s ha áram megy át rajta, minden egyes tekerület merőlegesen fog a delejtű irányába állást foglalni, a tekercs hossziránya azonban ennélfogva éjszakról délre fog mutatni, tehát a delej tű irányával megegyezni. E szerint kénytelenek vagyunk elfogadni azt, hogy a villamos áramok oka a delej ességnek; a szolenoid tekeriiletei pedig megjelelik az irányt, a melyben ezeknek 271. ábra. Párhuzamos erők vonzása.
