Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villámhárító feltalálása
Mi az égi háború ? 203 jök külömbözöségében áll. A zivatarfellegnek neki bocsátott papiros sárkánynyal, ennek zsinórját vezetővel látva el, lehozta a villamosságot, s a felhőből eredt villamossággal épen úgy tett kísérleteket, mint az üvegkoronggal létesítettél, és mert új módszerével sokkal több villamosságot nyert, kísérleteit is fényesebb siker követte, ennélfogva a Franklin-féle kísérletek mindenfelé ismételtettek ; a tudós s nem-tudós világ sok ideig csak úgy úszott a villamosságban. Ez erő kiszámíthatlan hathatóssága abban az időben sajnos több áldozattal is járt. Richmann fizikust Szt. Pétervárt, ki pedig tapasztalt s vigyázatos kísérletező volt, a vezetékből kiczikázó villám agyonütötte ; nem csúdálkozhatni tehát, ha oly emberek is szerencsétlen véget értek, kik semmit sem értettek a dologhoz s csak az olcsó dicsőségben óhajtottak részesülni, hogy villámot hoztak le az égről. Mi az égi háború ? Nem egyéb az, mint a villamosság nagyszerű kiegyenlítése a levegőben. A villám a villamos szikra. A földön a legkülönbözőbb tevékenységek tömegesen gerjesztenek villamosságot, mely a felszálló vízpárával a magasba jutva a felhőkben gyűl meg. A vastag, nedves felhő úgy viselkedik mint a villam gép jól ható gyűjtője, mely nagy mennyiségű szabad villamosságot vett föl magába. A maga alatt levő földi villamosságra tehát megosztólag kell hatnia, az egynevűeket (vegyük hogy az igenlőket) eltaszítja, a nem-egynevűeket, a tagadókat, vonzza, s a magához legközelebb levő magasabb pontokba: különösen a fák sudarába, a háztető ormába, a torony hegyébe stb. gyűjti. A felhő s föld közt tehát két villamosság van feszültségben, melyek egyesülni törekszenek, míg a köztük levő levegő mint rósz vezető gátolja az egyesülést. Ez akadály végre is legyőzetik, vagy mikor a felhő erősebb töltésű s ezzel a feszültség fokozódott, vagy mikor közelebb jutott a földhöz ; végre mikor kimeredező tárgyak : magas épületek s fák vezetékül elébe nyúlnak fel ; — ekkor a kiegyenlítés a földre lecsapó villám alakjában megy végbe. Az erősen megtelt felhő megosztó hatása valamint a földre, úgy más felhőkre is kihat s tetemes villamos feszültséget idéz elő, s mivel a villámot vezető két test könnyen közeledik egymáshoz, felhő s felhő közt a kiegyenlítés könnyebb s gyakoribb lesz mint a felhő s föld közt. Ha két ellentétes villamossággal telt felhő közelít egymáshoz, a folyamat néha egész nyugodtan esik meg, legfölebb hogy a felhők alakja s sűrűsége változik el s egyik-másik teljesen fel is oszlik. Mikor ellenben a felhők közt a feszülés nagyobb s a levegő köztük igen száraz, a kisülés égi háború alakjában történik, melyet a felhők marfűk közt vívnak anélkül, hogy a villám lecsapna a földre. Korábban úgy hitték, hogy a zivatarfelhők villamossága igenlő ; gyakorta áll is ez, de nem vehető szabálynak. Épen ilyen keveset tudnak a légköri villamosság közetlen okáról, mert ha látjuk is, hágy sok légköri folyamatban : párolgásban sűrűsödésben, fölmelegedésben stb. villamosság szabadúl föl, a döntő befolyások neme ezerféle és, bár összeségükben borzasztóan hatalmasak , egyenkint véve gyakran elenyésző hatásúak úgy hogy mind azokat az okokat, melyek ama nagy hathatóságot keltik, lehetetlen kifürkészni. Be kell érnünk a tisztult s többé nem csudás ténynyel s nincs miért törjük fejünket azon, hogyan történik az, hogy az adott esetben a fölöttünk elvonuló felhők közül az egyik épen igenlően, a másik tagadóan van megtöltve, s hogy a harmadik egyáltalán nem villamos. Ha egy bárminő villamossággal telt felhő vonul el a föld fölött, az megosztólag hat a földben elterjedt villamos fiuidumra (kéj>zeleti folyadék) s a felhő villamosságával ellentétes villamosságot a legközelebb fekvő szintre vonzza ; a másikat, a 26*
