Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamosság s a villamgép feltalálása
A megosztási villamgép. 199 teszünk, mely vagy szélein karimázott fémlemez, vagy ónfüsttel bevont papirkéreg, a gyantalepény tagadó villamossága a födő villamossági keverékét megosztja, a meggyül az alsó, a — a felső lapon, s az, a melyik szabad, elvezethető. Ha a rajt fekvő födőköz közelítünk líjjunk bütyköjével, tagadó villamszikra pattan ki belőle. A mig a födő a lepényen marad, a -p villamosság az alsó lapon meg van kötve ; de mihelyt fölemeljük, szabaddá lesz, és szintén szikraképen csalható ki belőle. Ezt a játékot többször ismételhetjük, mert a födő rátételével nem vonunk el a lepényből villamosságot, hanem csak a megkötöttség állapotába hozzuk, melyből azonnal szabadul, mihelyt a födőt megemeljük. A megosztási villamgép. Ha a villamtartó hatását folytonossá lehetne tenni, a villamgép új alakot öltene. E gondolat foglalkoztatá Holtz berlini gépészt s Töpler gráczi tanárt, s mindkettő magában kieszelte a «megosztási villamgépet» (influenz elektrizirmasch.), mi által a villamgép egészen új alapon fekvő szerkezetet nyert. A gép szerkezete szerint áll két egymáshoz közel levő t ? ß üvegkorongból, melyek közül az előbbi nagyobb az utóbbinál s mozdulatlanul helytáll, mig B az S, S' csigák által, melyek zsinora az x fatengely túlsó végébe fűződik, gyors keringésbe hozható. Az A üvegkorongot keményített gumimból való gyűrűk rögzítik, melyek az 1, 2, 3, 4 tetóirányos üvegoszlopokból kiágazó üvegrudakon vannak. A korong közepén körkerek nyilású, hogy a B-t forgató tengelynek útja legyen. Az .»■ tengely aczélcsapokon jár az' üvegoszlopok közt fekvő k és h harántdarabokban. A kk harántdarabon azonkívül vannak még a gg s ii gyűjtők ; ezek szívóik csúcsaival a B korongnak állnak s n és p golyókban végződnek, melyek az/és e-ben tolható nyeleiknél fogva egymáshoz közelíthetők s egymástól távolíthatók. Más két gyűjtő tt s vv tetőirányosan álló kaucsuk rúdon van alkalmazva. Az A helytálló korongi-ól még meg kell jegyeznünk, hogy azon a szembeeső átellenes oldalokon a s b kivágások vannak ott, hol a gg s ii gyűjtők állnak szemben. Mellettük az A korongon c s </-nél papirszeletek vannak felragasztva, melyek mindegyikéről papirkártyá- ból való hegyes csúcs nyúlik a szomszédos nyílásba. Az egész : a korong, papirosbevonat s kártyacsúcs sellakkfirniszszel van bevonva. Nézzük már e gép ható módját. Hogy a gép működésbe jöjjön, legelőbb is a c bevonattal vagy fegyverzettel villamosságot közlünk. Tegyük, hogy ez az által történt, hogy a fegyverzethez rókafarkkal dörzsölt gyantát vagy kaucsukot tartottunk, s ez által c tagadó villamosságot nyert. Az itt gyűlt tagadó villamosság a B üvegkorong által annyira megosztólag hat a gg gyűjtőre, hogy ebben az igenlő villamosság a szívókba húzódik s ezekből kisugárzik a B korongra, a tagadó villamosság pedig az n golyóba ömlik, melyet kezdetben a p vei ériilközésben levőnek kell gondolnunk. Az ?z-ből a tagadó villamosság átmegy p-re az ii gyűjtőbe s ennek szívócsúcsai utján a B iiveg- korougra azon a helyen, melyen f d fegyverzet az A koronggal áll szemben. A villamosság e megosztása azonban nem nagy ideig tartana, ha a B korong veszteg maradna s a villamos töltés, melyet gg-bői igenlő, tűből tagadó villamossággal kap, további hatást nem tudna gerjeszteni, minthogy megkötve lenne. De ha a korongot forgatjuk, a korongnak egyre újabb, villamossággal még el nem telt helyei jutnak a gyűjtők szívói elé, s sötétben látni való a szívókból a folytonos áramlás, A gg-nél igenlő villamossággal megtelt B korong e töltést, mely a helytálló A korong közelsége által meg van kötve, megtartja, mig a b kivágással szembe jut. Itt a B korong -p villamossága szabaddá lesz sa d fegyvezetben oly megosztást kelt, hogy a kártyacsúcson át tagadó villamosság áramlik át B-re, a fegyverzet maga pedig -p villamossággal telik meg. Ez igenlő d fegyverzet már most tökéletesen olybá hat az
