Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A szélmalom és csavarhajó
és e beismerésben rejlettek a már régtől fogva tett találmány érettségének kedvező föltételei. Az első eszmét különösen három személyiségnek hajlandók tulajdonítani : az angol Smith-nek, a franczia Sauvage-nak, és a cseh Ressel-nek, pedig Bernoulli után csak arról lehetett szó, hogy valamelyes nagyszerű kísérlettel megerősítő bizonyság szolgáltassák arra nézve, hogy a hajócsavar gyakorlatilag csakugyan alkalmazható. Ennek bebizonyítására pedig inkább elhatározás és gazdag eszköz kellett mint valami különös találékonyság. Sauvage Frigyes, ki Boulogneban született 1785 szept. 19-én, már korán beso- roztatott szülővárosa mérnökkarába, honnan azonban 1811-ben kilépett és hajóépítő lett. E téren úgy látszik szintén nem valósultak oly gyorsan képzelt sikerei, mint azokat hirtelenkedő vérmérsékletében hitte, mert nem sokára rá egész más vállalatokba kapott. A Marquise melletti kőbányákban 1821-ben egy márványt fűrészelő s síkozó intézetet nyitott, melyben mozgató erőnek egy vizázintes szárnyakkal ellátott szélmalmot alkalmazott. Ez újításáért az arany emlékérmet nyerte elismerésül. Továbbá feltalált képlési czélokra néhány czélszerii műszert, melyek közül az ará- nyító (reduktor) dicséretes fölemlítést érdemel, mely műszer a pantographnak (majmoló, Storchnabel, singe) alkalmazása szobormüveknél, mikor azok kisebbre vett mértékben állítandók elő ; neki köszönhetjük legelső sorban az antikművészet oly számtalan jó másolatait, melyeket a gipszszobrok árusítóinál oly potom áron kaphatni. Egy viznyomásu fújtató is van találmányai között. De ekülömböző találmányai sem birták az ő egyre bomladozó vagyoni viszonyait lábra állítani, és legjelentősebb vállalkozása : a hajócsavarnak gyakorlati alkalmazása sem volt képes a szíiköl- ködést elriasztani házából. Sauvage 1832-ben vett szabadalmat a hajócsavarra, de a vagyon hija nem engedte, hogy eszméjét valósítsa. Hisz még annyija sem volt, hogy egy csekély adósságát tisztázza, melyért az adósbörtönbe jutott és melyben állítólag akkor is ült, midőn (1843-ban) Havre kikötőjében oly hajó bocsátkozott a vizre, mely már említett angol versengőtársának, Smithnek, mintája szerint készült a franczia kormány költségén. Csak most első kísérletei után tizenkét év múlván ismerték föl jelentőségét a most Angliából áthozott indítónak. A «Napoleon« első próbajáratainál, melyhez a tengerészeti minisztérium előkelőségeiből alakított bizottság volt kiküldve, már nem forgott fenn kétség a siker iránt. A hirlapok az ügyet élénken fölkarolták, megemlékeztek a szerencsétlen Sauvageról s szemrehányólag hozták sorsát emlékezetbe, úgy hogy még Angliában is szép részvét nyilvánult a sajnálatra méltó férfiú iránt. Adósságát kifizették, segélyzésben részesült s kapott kis nyugalmi dijt, de már későn — mert utolsó feladatát nélküle egy idegen hajtotta végre. Nyomorúságos életalkonyat után teljes reménytelenségben halt meg Picpus kórházában 1857 jul. 17-én, mert számos találmányai közül egy sem hozta meg családjának az óhajtott hasznot. Ressel József Csehországban Chrudimban született 1793-ban. Első ifjúságát itt tölté el s miután Budweiszban a tüzérségi tudományokat tanulta, 1812-ben a bécsi egyetemre ment, hol orvosnak készült, de már két év múlva az erdészetre adta magát. Tanulmányai alatt sok kisérletet tett arra nézve, mikép lehetne a csavart hajóindítónak alkalmazni. Eszméjét 1826-ban megérlelte és szabadalmat vett rá. Már 1829-ben saját vezetése alatt tétettek kísérletek egy utasításai szerint épített csavargőzössel a trieszti kikötőben és bár a siker fényes volt, a dolog feledségbe ment, mig a külföld végre határozottan valósításához fogott. 1857 okt. 9-én halt meg anélkül, hogy életében dicsőséget aratott volna találmányáért. Halála után emlékszobrot állítottak neki Bécsben. ~ ■ - .. «Ai U'XX ( KÖNYVTÁR -) V V . *y A hajócsavar. 17 Találmányok könyve. III. 3
