Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A szélmalom és csavarhajó
14 A szélmalom és csavarhajó. rapodik. Ha valamely teher vízszintes lapon nyugszik, egész súlyával gyakorol nyomást az alzatra, s oldalas mozgásnak nem marad fenn semmi. E törvényt e szavakba foglalhatjuk: az az erő , melylyel valamely test a lejtöröl le igyekszik siklani, úgy áll a súlyhoz, mint a lejtő magassága ennek hosszához. Ha tehát a 7. ábrában e viszony kétszer oly nagy mint a 8. ábrában, a vontatóerö az első esetben is kettős lesz ahhoz képest, mely a 8. ábrában a terhet H-től A felé bírja hozni. Csak körül kell jártatnunk tekintetünket, és e szabályt folytonosan megerősítve látjuk a legkülönbözőbb testeken. Minden folyammeder lejtő, a melyen a viz a liajlás (esés) szerint kisebb-nagyobb sebességgel a magasabb pontról a mélyebbe esik ; nem egyebek a borkorcsolyák, csusztatófák. De lejtőnél nem egyéb az ék sem, mert egyre megy, akár a lejtőn vontatom fel a terhet, akár a lejtőt verem a teher alá és ezt ez által megemelem ; de továbbá az elv sem változik, akár emelek meg az ékkel egy ellenálló terhet, akár mint a legtöbb esetben történik, szétválasztani igyekszem tömegének összefüggését. A szekercze s balta, kés, vésü, kapa, eke, olló, sőt a tű, tőr, árvéső, egy szóval mindaz, mi szúr, vág, az éknek alkalmazása és hatásuk ezzel a lejtő törvényén alapul. Mennél lankásabb a hajlás, vagyis, mennél inkább vékonyodik az él, mennél élesebb tehát a műszer, annál könnyebben hat. A. csavar. A lejtő utján közelebb jutunk tulajdonképi tárgyunklioz. Képzeljünk egy hajlékony anyagból való, vegyük hogy szaruból készült bosszú keskeny éket, a mely valamely henger köré tekerhető s olyan (a 9. ábrában látható) alakot nyerünk, a melyet csavarnak nevezünk. A lejtő felsőszéle által a henger körött lerajzolodó a b c d vonalt csavarvonalnak mondjuk, egyszeri körözését a-tól d-ig csavarmenetnek ; a d ennek a magassága, és az emelkedést épen úgy fejezzük ki, mint a lejtőnél a magasság viszonyát a hosszassághoz. A csavar gyakorlati alkalmazása igen külöm- böző. Előre csak azt említjük meg, hogy a meneteket három- oldalas úgy szintén négyoldalas harántmetszettel is készítik (lásd 10. és 11. ábr.) s hogy ott, hol azt a nagyobb emelkedés megengedi, néha azokat kétszeresen sőt többszörösen is párhuzamosan alkalmazzák, mint azt a 12. ábra mutatja, melyben négy csavarmenet van feltüntetve. Az irány, melyben, az erő a csavarnál hat, mindig a henger tengelyében van. A csavart mint valami éket lassankint bemélyíthetjük a szilárd test tömegébe (fúró, dugóhúzó), s akkor tengelyének irányában megy tovább, még pedig minden 12. ábra. egyes egész körforgásnál egy csavarmenet magasságáig. Hogy Négymenetü csavar, e haladó mozgás lehetőleg egyenletessé s biztossá tétessék, 10. ábra. Csavarorsó háromoldalú harántmetszettel. 11. ábra. Négyoldalos harántmetszésü menet.
