Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A szélmalom és csavarhajó
A szélmalom és csavarhajó. A gőzhajók mozgatókészüléke. A lejtő. A csavar. Törvénye s alkalmazása. A szárnyaló. A hajócsavar s története. Du Quet. Bernoulli. Paucton. Delisle. Sauvage. Kessel. A szélmalomkelep. Fulton Bobért 1808-ban építette New-Yorkban az első gőzhajót. Ez év az emberiség történetében örökké emlékezetes marad, mert általa a világrészeket egymástól elválasztó oczeánon való átkelés a szél- s tengeráramlattól függetlenné tétetett. A gőzhajók mozgató készülékéhez az első eszmét a régi evezős hajók adták. A czél az volt, hogy rendszeresen egymás után bemerülő lapátok azon ellentállás által, melyet a viz velük szembe kifejt, a hajó testét tovább tolják. Az eszme teljesen czélirányosnak bizonyult. A lapátokat kerékalakra alkalmazták a gőzgép által könnyen forgatott göröndüre, mely mód a lapátok kevés módosításával máig femna- radt. Voltak és vannak is e módnak hiányai, melyek különösen a tengeren járó hajóknál nyilvánulnak, de nem vették nagyra. Ily hiányok pl. hogy a keréklapátok ütéssel merülvén a vizbe, megrázkódtatják a hajót, a mi sem a tartósságra, sem a gép biztos járására nincs haszonnal, de meg a hajó legénységének, úgyszintén az utazóknak sem kellemes ; továbbá, ha hullámos a tenger, a hajó két oldalán alkalmazott lapátos kerekek nem működhetnek egyenletesen, mivel majd az egyik, majd a másik kerék nagyon magasra emelődik ki, vagy nagjmn mélyre merül a vizbe ; végre a viharok és más külső hatások által a kerék igen könnyen sérüléseknek van kitéve, a mi különösen hadihajóknál nagyon számba jövő tekintet. De bár e hiányok eloszlatása nem egy hajóépítőnek volt óhaja, nem igen törték magukat elhárításuk módján, mert a megoldás gondolata kevés kilátást nyújtott. Akadt mégis egy-két fő, mely a gondolatot jókor megragadta s megháuyta-vetette. És 1837-ben egy komor, viharos szeptemberi napon egy gőzhajó végighasította a tenger felkorbácsolt hullámait Blackwelltől Doveren s Falkstonen át Hyteig, mely gőzhajónak oldalvást nem voltak kerékborítói, melynek lapátcsapkodásait nem lehetett hallani, fölfecskendő habját nem látni, de mely nyugodt menetben tovaszáguldott és rendes messzire kinyúló vizbaráda helyett, mely a lapátos kerékü gőzhajókat követni szokta, csak hosszú, örvénylő vizsodrot hagyott maga után, mely nyilván a rejtett mozgató-készüléktől eredt. Ezt az «.Infant Roj'al» nevű uj gőzhajót Smith angol építé, ki azt az eszméjét, hogy az emeltyiisen működő lapátos kerék helyett csavart alkalmaz mozgatóerőnek, a megelőző évben szabadalmaztatta. E hajó volt tehát az első csavarhajó, az első «propeller». E helyt azonban szükséges lesz, akövetkezendők könnyebb megértetése végett, bővebben részletezni ez uj találmány fö lényegét s berendezését, magát a csavart, mely czélból a fizika terére kell lépnünk. Ha a közönséges csavar ható módjával tisztába jövünk, melyet a mindennapi életben eléggé van alkalmunk észlelni, a hajócsavar elvével is már megismerkedtünk, mert ez csak az alkalmazás módjára nézve
