Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás
A huzalpeczkek. 67 A 88. ábra megmagyarázza a szerkezeti elvet és a munkálás módját. A csák (Stanze) a egy függélyes vezetékben jár föl-alá és a b emeltyű végére van erősítve, melynek forgópontja c-nél van és közel a mellső végnél egy könyökkel van az e forgattyúval összekötve. A csák maga alsó végén derékszögben be van reszelve ; a mellső kiszökelő rész képezi az élt, míg a hátsó, hosszabb rész, mely a Csáknak legmagasabb állásánál sem emelkedik fölül az / szilárd metszőéinél, a levágandó vasdarabot í) megszabja, úgy hogy ezt csak a levágandó szélességben lehet a mozgó él alá tolni. A csák leereszkedésekor azután az élek közé szoiűtott vas le- szabdaltatik. A fémszelvényt a h fogónál fogva tartja a munkás, melynek rudas vége az r villás támasztékban nyugszik. E készülékkel a munkás a fémszelvényt könnyen és sebesen forgathatja, midőn a csák fölemelkedik. A forgatást az oly szegek, melyek fejjel látandók el, teszik szükségessé, mert a szegvény egyik oldalán a fej képzésére nyújtványt kell hagyni, mint ezt a 86. ábrában D és E alatt rajzolt szegmetszések mutatják. 89. ábra. Peczekgyártó gép fölülről nézve. A szeggépek munkabiróságát annyira fokozták, hogy pl. egy másodperczben 160 félhüvelyknyi szegeket készít egyetlen egy gép és a nagyobb szegekből negyven mázsát szolgáltat egy napon. A huzalpeczkek (Drahtstift, clous d’épingle, wire tacks) készítése némileg" hasonlít a gombostűkéhez, csakhogy a fejelés kevesebb körülménynyel jár. Közönséges anyaguk keményen nyújtott (ki nem hevített) vashuzal. A 15—16 centiméter hosszúságúaknái az egyes csonkokat (Schäfte) egy vésőéi fölött a kivánt liosszaság9* 88. ábra. A szegmetsző gép elve.
