Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás
62 Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás. nak, és akkor is a legtöbbnél az álrovátkot illesztené be és így a hengert a zárnyelv felé nem fordíthatná, világos. A Chubb -zár. A második említett biztonsági zár az, melyet Jeremiah Chubb (Portseában a southamptoni angol grófságban) talált föl. Ez 1848-ban vett szabadalmat találmányára; később javítá utóda Charles Chubb. A Chubb-zár, melynek képét a 77. ábra nyújtja, szintén nagy számú, rendesen 6, itt azonban emeltyüsen mozgatható, kettősen ható rekesztőkkel bír, csakhogy még egy úgynevezett áruló (délateur, detector) is járul hozzá, mely minden, tolvaj kulcscsal tett megnyitási kísérletet a legközelebbi kicsukásnál tudat az által, hogy valamely rekesztő magasabbra emeltnek mutatkozik. A főrészeket a 77. ábra tünteti föl. A b a zárnyelv, melyből a vele összeaklált s nyujtvány a t rekesztőbe kiágazik. A hat egyformára alakított rekesztő a közös a tengely körül forog ; egv- másra lapulnak, de úgy, hogy mindegyikök bizonyos magasságra emelhető, d egy hat részre hasított rugó, melynek egy-egy része a rekesztők egyikére hat; e az árulórugó. A leghátulsó rekesztőtől az árulórugó közelében kiáll egy ragaszték, melyből a p peczek indul ki. A zár mellett látható kulcsa, melynek szakálla számos bevágási!. Hogy a b nyelv visszatolható legyen, szükséges, hogy minden rekesztő a neki rendelt kellő magasságba emeltessék, mi által a zárnyelv s nyujtványának útja (az egyes rekesztőkön kiilönbözőleg alkalmazott) n hasítékokon át megnyílik. Ez elmés készülék arra való, hogy minden hívatlannak a zár megnyitása (a hozzá való kulcs nélkül) lehetetlenné tétessék ; mindemellett szükségesnek látták e zár ___ biztonságát még inkább növelni. Mielőtt azonban ennek leirá- Cj| sába bocsátkoznánk, elmondjuk az áruló szerepét. Ha ugyanis valamely tolvajkulcs- csal megkiséreltetik a Ifc kinyitás és ezzel a rekesztők csak egyike is a rendes magasságnál fölebb emeltetik, az árulórugó e azonnal megragadja az utolsó rekesztőt s visszatartja, mi által természetesen zárnyelv tolása meg van gátolva. Ha ily kísérlet után a zárt a rendes kulcscsal nyitni készülünk, s ez az első fordításra nem sikerül, jele ez annak, hogy titkos nyitás vétetett kísérletbe igaztalan kulcscsal. Ily esetben a kulcsot az ellenkező irányba, mint a bezárásnál, kell forgatni, mi által a nagyon magasra emelt rekesztő ismét a rendes nyugvó helyzetbe esik vissza, a zárnyelv megindítható és az s nyujtvány belekapaszkodik az n' bevágásokba. Csak most nyitható meg a rendbe hozott zár a szokásos módon. Noha a p peczek csak a hátsó rekesztőre nyomul erősen, mégis, mert az összes rekesztők felett nyúlik el, azonnal fölemelődik, lia ezek egyike nagyon magasra emeltetik. A kulcsra nézve még megjegyzendő, hogy annak első szökeléke a szakáll első végén a zárnyelv bez- zentőjére hat, míg a többi szökelék a bevágásokkal együtt a rekesztők mozgatására szolgál. Magától értetődik, hogy a kulcsszakáll bevágásainak mélységén tett változtatások és a rekesztők sorrendének megfelelő elhelyezése által végtelen mennyiségű különböző zárak állíthatók e nemben.
