Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás
5 G Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás. 57. ábra. Az őrkarika. tonr) neveztetik. A nyelv tolása ez esetben nem valami nagy ; ennélfogva az egyik liézag mellé még egy másikat is tesznek, mi által két kulcsfordítás lesz lehetővé, az ily zár kettős fordulásit. A két hézag közti rész fogat képez ; a nyelvből kiágazó három fog (bezzentő, Angriff, barbe, toe) amannak csak más alakja, de ugyanazon szolgálatot teszik, mint két bemetszett hézag (lásd a 63. ábrát). Biztonsági készülékek. Csak a legegyszerűbb zárnál képez egyszerű fogat a kulcstaraj ; a többinél fölismerhetni a kulcsról, hogy vannak bizonyos készülékek, melyek a jogtalan megnyitást idegen vagy tolvaj - kulcscsal gátolják vagy legalább lehetőleg megnehezítik. A kulcstarajok oldalt nézve tudvalevőleg mindenféle hajlított, görbített, zegzugos alakokat mutatnak. Ugyan ez alaknak megfelelőleg van kivágva a kulcslik is, úgy, hogy más alakú tarajt abba belé nem dughatni. Ha a kulcslik nvílt, a tolvajkulcs könnyen úgy hajlítható, hogy az alakot általában utánozza, azaz annak középvonalát követi, tehát belé- ereszkedik. Legjobb még ha a tulajdonképi kulcslik bevágásai mélyebbre helyeztetnek és ha egy elütés lemezzel (Yorsatzblech), mely máskép alakított likkal bir, arról gondoskodunk, hogy amaz ne legyen látható. A másik régóta használt biztonsági szer az úgynevezett őrkarika (Eingerichte, Besatzung, Gewirre garde, ward), melynek létéről bizonyságot tesznek az oldalt nézett kulcs- szakállon levő sokszertí bevágások vagy áttörések ; és végűi a rekesztő (Zuhaltung, arrêt, tumbler). A rekesztővel biró zárak csak mintegy száz éve használatosak ; ugyanis a múlt század hetvenes éveinek kezdetén Robert Barron Londonban összekötötte az őrkarikát a rekesztővel és így előállította az első tökéletesebb zárt. A szakáll az őrkarikák kiilönfélesége szerint különböző bevágásokkal bir ; ezek vagy a szakáll széléről indúlnak befelé, vagy egy főbevágásból ágaznak ki, különböző szögeket írva le, úgy hogy a szakállon kereszt vagy csillag alakok keletkeznek. Ha a kulcsot beledugjuk és megfordítjuk, az, mielőtt még a bezzentőt eléri, előbb az őrkarikákon megy végig, azaz a bevágásba tökéletesen illő gyűrűkön, melyek a szakállnak nem vetnek gáncsot, de igen más kulcsénak, mely nem bir ugyanolyan bevágással. Az 57-dik ábra teljesen egyszerű őrkarikákat mutat, a hol a kulcsnak csak két liasadéka van. Ez ívek vas- vagy vörösréz bádogból vannak és abban a körben vannak meghajlítva, melyet a szakállt illető pontja leír. Az ily őrkarikákat, melyek mint az ábrázoltak ívesen állnak a zárlemez belsején a kulcslik körül és a szakáll netán egyéb bevágásainak megfelelőleg a zárlemez túlsó oldalán is, az ilyeket íves személyzetnek (Reifbesatzung) nevezzük. Az 58. alatti ábrák a és ó-ben oly kulcsszakállak bevágásait mutatják, melyek megfelelő őrkarikái a zárlemez csak egyik oldalán, c és d ellen- , ben olyakat, melyeké ennek mindkét oldalán vannak alkalmazva, Ha a szakáll ketté van osztva, a főhasadék egy külön függélyesen álló bádoggyűrűbe billen, melyre aztán a szakáll netáni mellék bevágásainak szolgáló szegélyek vannak forrasztva. Ez közép hasítékos szegélyt képez ; az így kihasított kulcs /-ben látható. Bouyolúlt őrkarikákat legtöbbnvire nem forrasztanak a zárlemezekhez, hanem külön peezkekre 58. ábra. Különböző kulcs- szakállak : a b egyszerű, c d és e kettős karikára, /közép- hasítékosra.
