Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A Dagnerrotypia s fényképirás
A Daguerreotypia s fényképirás. A fényképirás régibb kísérletei. Nièpce s Daguerre kísérletei, Daguerre találmánya, a Daguerreotypia, ennek chemiai alapvonalai. Jod, brom, chlór. Afényképirói camera obscuras az ezüst lapon készített képek. Fényképirás papíron. Gyorsító álladékok. A negativ és positiv kép. Fejérje s a kollodion. Fürdők. Másolás. Száraz eljárás. Pillanatnyi képek. Maradandó fényképek. Ha egy emberöltő előtt egy úgynevezett «felvilágosodott» egyénnek azt mondta volna valaki, talán lehetséges valami tükröt úgy berendezni, hogy a benéző képét mindenkorra ott kösse, az az ilyféle állítást valószínűleg nevetségnek mondja vala ; néhány év századdal az előtt pedig, bizonyára csak az ördöggel való czimborásko- dással tartották volna ezt lehetségesnek. A monda csakugyan beszéli is egy boszorkányosról, hogy egy vízzel teli edényt úgy tudott megfagyasztani, hogy annak képe, kié abban épen visszatükröződött, a jégben megkötődött. Ez elbeszélés mindenesetre azt bizonyítja, hogy az emberek már elejétől fogva szerették a hihetetlent is lehetségesnek tartani, s azt, hogy a fényképirásról való általános képzet már korán meg- fogamzott az emberi agyban. Később a camera obscura feltalálása után nem egy tudós s gyakorlati ember gondolhatta el, mily szép volna az, ha a homályos üveglapra vagy papírra vetett kép ott ragadna. Hogy mily módon hitték e czélt elérhetni, bizonyítják Tiphaine de la Boche érdekes sorai, melyeket 1760-ban Cherbourgban nyomtatott « Giphantia» czímíí művében találhatni. E csudás könyv azt beszéli el, hogyan ismerkedett meg szerző, kit egy vihar az elemek szellemei palotájába sodort, ezek munkálkodásával s titkaival. «Tudod» mondá neki a szellemek uralkodója, «hogy a visszaverődött napsugarak fényes lapokon képeket keletkeztetnek, mint ez pl. a szem hártyáján, a vízben s tükörben történik. Az elemek szellemei e képeket megkötni igyekeztek s igen finom s igen tapadós állományt készítettek, mely rendkívül könnyen szárad 6 keményszik, melynek segítségével egy pillanat alatt készek egy festeménynyel. Ez anyaggal bevonnak egy darab vásznat, melyen a képek nemcsak tükröződnek, hanem ott is ragadnak, ha a bevonatot sötétben megszárítják.» Tiphaine álmodozásitól eltérő módon állítottak elő Wedgetvood és Davy 1803-ban valódi fényképeket. Papirost és bőrt valami ezüstoldattal itatták meg s azokon rajzvonalakat tüntettek föl, melyeket a nap világa ellen azonban nem tudtak érzéket- leníteni, s csak lámpa világa mellett voltak megtekinthetők. Hosszas kísérletek után kimondák, hogy a kép elenyészésének meggátolása a kivihetetlenségek közé tartozik. E nagy mondásukat azonban meghazudtolták a francziák, kiket e fényképirás épen oly érdekes mint fontos találmányának dicsősége egyedül illet meg. A feltalálás története sajátságos és érdekes. Két férfi: Nièpce Nicefor József (szül. 1765. márcz. 7-én, megh. 1833. július 10-én) és Daguerre Lajos (szül. 1787 nov. 18-án, megh. 1851. jul. 10-én) egymásról nem is tudva, egy dologban törték magukat s több évig külön munkálkodtak ; amaz 37* -
