Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A gyújtószerek feltalálása s a villó
288 A gyújtószerek feltalálása és a vilié. nyában egy sok élesszélű likkal átfúrt aczéllemeznek, s a likakon átbuvó faszálat fogóval vontatják keresztül. Az így készült faszálak egyenletesek s minden egyéb módon készülteket felülmúlják. Egy 3 centiméternyi szélességű fadarabból lesz 400 pálcza, melyek 1 méter hosszaságukból egyenként 15 gyújtószálat adnak. E 6000 darabnak elkészítése mintegy 2 perczig tart. Egy öl jó fából lesz 272 millió gyújtószál. A farudacskáknak egyenlő hosszúságra való egyengetése emeltyűs késsel történik, melynek pengéjével a rudacska-nyalábok egyenlősíttetnek, vagyis végeik egy síkba hozatnak. Mialatt a szálak így előkészíttetnek, a szerkonykában a gyújtóanyag összetételén dolgoznak. A vilió s finomra porítva a többi anyagok megmért mennyiségben belé kevertetnek a kötőszerbe, mely rendesen trangant-enyekből vagy enyvből vagy sze- negal-mézgából áll s hig szörp összeállóságával kell birnia. Yigyázatos s tartós kavarással meglehetős belső elegyedést idéznek elő. Előbb enyhe melegben elkeverik a villódarabkákat, mert ennek csekély menyisége a folyékony kötőszerben egyenletesebben oszlatható meg, mint akkor, ha már a többi advány is benne van. Az előtt azt tartották, hogy 8—10 százalék vilió kívánatos a jó gyújtóanyaghoz. De ez nem áll. A villómennyiség jóval csökkenthető, s ez által bizonyos határok közt jobb gyúlás eredményezhető, mert a túl sok vilióval az elégetés által keletkeztetett villósav üveges salakot képez, mely a szál fejét bevonva a továbbégésre nem hat kedvezően. Ha a viliót szénsulfidban oldják fel még kevesebb vilióval kitűnő gyújtóanyag nyerhető. A vilióhoz tett adványoknak különböző a rendeltetése ; vagy arra valók, hogy chemiailag hassanak az által hogy a hőben megbontódnak s éghető vagy az égést előmozdító szereket nyújtanak (chlorsavas kálit, salétromot, ólomfel- oxydot, kénantimont, szenet, ként, barnakövet, salétrom savat, chromsavas ólomoxydot stb.), vagy arra, hogy a dörzsölést fokozzák s ez esetben az üveg, ólomfény, kénkova, A gyújtószájak egyengetése. tűzkő stb. eles elu pora tesz jó szolgalatot, vagy végül aira, hogy velük a gyújtóanyag megfestessék, és e czélra szolgál a kék festésnek a berlini kék s kréta keveréke, ritkábban a drága kobaltkék, vörösnek a miniom, sárgának a chromsavas ólomoxyd, zöldnek a kéknek s sárgának keveréke. A szerint hogy ezekből vagyhasonló számos testekből néhányat egybe- teszuek, áll elő a gyujtóanyag sokféle reczeptje, melyek szerint a különböző gyárakban dolgoznak. Néhány használatban levőt elősorolunk: Vilió 1,5 rész, szene- galmézga 3, korom 0,3, miniom 5 s salétromsav (40°) 2 rész ; az utóbbi két test keverékét előbb beszárítják s porítják ; — vagy vesznek 8 rész viliót, feloldják ezt a megfelelő mennyiségű szénsulfidban s e folyadékot elkeverik21 rész vízben olvasztott enyvvel, 24 rész ólomfeloxyddal s 24 rész kalisalétrommal; vagy elkevernek 3 rész viliót, 3 r. szenegalmézgát, 2 r. ólomfeloxydot, 2 r. homokot s szmaltint. Villóhíjas gyújtóanyagnak mondják a következő keveréket : 52 r. chlorsavas kali, 26 r. alkén- savas ólomoxyd s 8 r. arab mézga, mely utóbbit vízben oldanak, mielőtt a másik két anyagot belé kevernék. E gyújtóanyag állítólag megfelel a két fő kívánalomnak : könnyen gyúl s ellenáll a nedves levegőnek, melyből az egyéb összetételek szeretnek nyirkot magukhoz vonni s az által használhatatlanokká válnak. A szálak megmártása. Már ha most a gyújtóanyag valamiféle módon elkészült, azt a faszálakra kell alkalmazni, mi úgy történik, hogy ezeket a féligfolyós pépbe 153. ábra.
