Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kén ipara
A kén használata. A kén vegyülése oxygénnel. 271 virágba, a hol, még több oxygént vévén föl magába a levegőből, kénsavvá lesz. A fínomítókészülék A kamaráján azonkívül még egy ajtó van, amelyen át kitakarítják a kénvirágot ; ez egyébkor szorosan be van zárva. Hogy a kamarában a liő által kitágúlt s táguló levegő az erre szükséges térrel bírjon, tetejében igen könnyű szel- leutő van, a melyen a fölös levegő kiáramolhatik. A kén használata igen sokszoros s részben közismert ; használják a gyújtókhoz, puskaporgyártáshoz, tűzijátékokhoz s öntvényekhez, melyekhez a legjobb anyagnak bizonyult. Újabban igen érdekes dolognak használják fel : olvasztott ként elkevernek igen finom kvarcz- vagy üvegporral s nagy jókora keménységű lapokat öntenek belőle, melyek, mivel a kén a chemiai behatások jó nagy sora iránt érzéketlen, kiválóssággal alkalmazhatók savanyú vagy maró álladékok rezervoirjául, fejlesztőkamaráiul stb. A kaucsuk kénezéséről még külön teendünk szót. Szép festékek készülnek még végre a kénnel ; a pompás kadmiumsárga s a mesterséges ultramarin. Orvosi czélra kénvirág s kéntej alakjában használják, mely utóbbi szintén csak kén rendkívül finom osztatú alakban, s a kénmáj üledéke, mely valami savval bontatott meg. A kén vegyülése oxygénnel. A kén az által tűnik ki, hogy más elemekkel igen könnyen vegyül, és e tekintetben majdnem hasonló az oxygénhez. Ebben rejlik jó részt a tudományra, technikára s iparra nézve nagy fontossága, s valamint maga, úgy egyes vegyületei is a kultúra mai állásában épenség- gel nélkülözhetetlenekké váltak. Ez áll első sorban a kénsavról. A kénsav, mint tudjuk, áll kénből s oxy- génből, de ha jobban utána járunk a dolognak, megtudjuk, hogy a kénnek oxygénnel való vegyülésének hét különböző foka van, melyek mindany- nyian savak. Közülök azonban csak kettő ismeretes s van régtől fogva használatban : a kénes- és kénsav ; ezekhez újabban még az alkénes sav társult, mely a fényképírásban s némely technikai czélokban kerül alkalmazásra. A kénes 6av bizonynyal a legkönnyebben előállítható chemiai készülvények egyike, mert csak meg kell gyújtani egy kénes fonalat, hogy szagáról meggyőződjünk e gáz-szerű test keletkezéséről. A természet a vulkánokban a kén elégetése által nagy mennyiségű ily savat képez ; a kénművekből, hol az ólom, réz s czink nyerése czéljából kénérczeket pergelnek, nem kevés terjedel a levegőben a szomszédság boszúságára. Technikai czélokra nagyban vagy a kén elégetése által állítják elő, vagy a kénsavnak bomlasztásával oxygént felvevő álladékok : kén, rézreszelék, szén, furészpor s ilyfélék által, mely keverékből görebekben a kénes savat lepárolják, s vagy gáz alakjában használják fel vagy mint a (136. ábra) A görebéből, vízbe vezetik el, mely térfogatának mintegy ötvenszeresét veszi föl. Egyébiránt e gáz erős összenyomás s hűtés által is elváltoztatható cseppfolyós folyadékká. A kénes sav főhaszna fehérítő, halványító erejében áll ; megfosztja színüktől a növényi s állati anyagokat, de e hatása a körülmények szerint különböző, mert egy esetben megsemmisíti a festőanyagot, más esetben pedig, a hol a festőanyaggal, ha nem is tartósan, vegyül, amár halványított testek ismét sötétednek s végűi régi színöket öltik. A vörös rózsát tudvalevőleg a kéngőz fehéríti ; bemártatván hígított kénsavba ismét vörössé lesz ; az erősebb sav ama vegyűletet ismét megbontotta s a gyöngébb savat kiűzte. 136. ábra. A kénes sav előállítására való készülék.
