Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Lövegek, szálfegyverek és aczélszerszámok
Reszelök és ráspolyok. 53 borítva ; legelőbb tehát nagy köszöriiköveken tisztára köszörültetnek és alakjuk kicsi- noltatik ; erre kerülnek a tulajdonképi szakmunkásnak, a reszelő mívesnek kezébe. Szerszáma : egy lehető sík és síma felszíná üllő, egy véső és kalapács, és munkája nem áll 54. ábra. Beszélői ódalás Sueftieidben. egyébből, mint folytonos ütésből a véső fejére, melyet megfelelőleg mindannyiszor tovább helyhez. A kalapács súlya a reszelő nagyságához képest 1, 2—3 kgr, sőt a legfinomabb gyönge reszelőnél csak mintegy 30 gramm ; ép így a vésők is, melyek mindig szélesebbek a vágandó reszelőnél, s finomabb ródaláslioz hegyesebb szögbe vannak élesítve, mint a durvánál. Vannak egvródalású reszelök, melyek lágyabb anyagoknál, mint pl. ón és ólomnál használtatnak, de a legtöbb kettősródalású, azaz az első vágás rovátkái (Kerben), melyek mindig harántosak, más irányban menő rovátkák által kereszteztetnek. Ez által csupa kis csürlőalakú (rautenförmig) fogaeskák keletkeznek, melyek meredek oldala előre irányúi, s hátúi lassanként ellapúl. Ebből következik, hogy a reszelő főhatása a lökésnél nyilvánúl, és hogy a visszahúzásnál kevésbbé hat. A reszelőmíves munkájánál átvetett lábbal ül egy pádon az üllő mögött; a reszelő tövisével a munkás felé fekszik. Midőn az első oldal van mívelés alatt, a reszelő közvetlenül az üllőfelületen fekszik, mely a csúszás gátlása czéljából homokkal van behintve. Az ellenkező oldal munkálásánál az első oldal kimélése miatt ez alá oly lemez tétetik, mely ón és ólom ötvözésű. A reszelőt az üllőre egy pár végtelen szíj köti, mely hasonló szolgálatot tesz, mint a csizmadia lábszíja ; a szíjak egy részt lekötik a reszelő horgát, másrészt hegyét ; a szíjak alsó hurkaiban, mint kengyelben tartja a munkás lábait. Egy gyakorlott reszelőmíves — gyakran fiúk végzik e munkát — a reszelő nagyságához és a vágás finomságához képest 70—240 róda- lást tesz perczenkint ugyanennyi kalapácsütéssel. A ráspoly a fának, szárúnak stb. az, mi a reszelő a fémnek. Készítési módja valamint különböző alakjai lényegileg egyeznek a reszelőkével ; a ródalás is ugyanazon fogásokkal történik, csak a használt szerszám más, t. i. nem lapvéső
