Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
264 Az üveg és feldolgozása. mélyített rajzokat, czifrázatokat, felírásokat stb. véssenek. A műszerek : öringelő köszörűk, korongok, árak, melyek az üveget vagy maguk támadják meg vagy ráhintett érdes testek közítésével. Gyönyörű hatásokat érni el az öringelő köszörüköve- ken, melyeket többnyire vízi erő hajt ; Angliában gőz a hajtó erő. A köszörűk nagyságra, alakra s anyagokra nézve igen sokfélék. Némelyek kemény homokkőből valók, átmérőjük 12—20 cm. s vastagságuk 1 mm. Vannak vasbádogból, kalapált rézből valók is, némelye tallérnyi nagyságú. Az ügyes üvegköszörüs munkája igen gyorsmenetű s hihetetlen rövid idő alatt alig hogy az edényt a köszörűnek neki tartotta, megfelelő forgatással a legizlésesebb ékítményt hozta létre. Az ékítés különös segéd131. ábra. A müncheni kir. iivegfestő-intézet ömlesztőkonyhája. szere: az üvegnek fluorsavvdl való maratása. E savnak az a sajátsága, hogy az üveg kovasavát feloldja, s ennélfogva az üvegre alkalmazva, abba mélyedéseket mar. Ha csak kissé is körültekintünk azt látjuk, hogy az üveg napról napra nagyobb tért hódít. A tegnapi tiikörüveget ma már kirakatoknak látjuk használva, sőt ablaküvegnek is. A kőkorsók kezdenek ritkulni, az üvegből való mindenünnen kiszorítja stb. Az üveganyag növekedő fogyasztását a statisztikai adatok is bizonyítják, szerintök az egy évi üveggyártomány pénzértéke a 200 millió frank körül jár.
