Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
Eszközök s elbánások. 245 osztályt kell végig járniok, mielőtt a kürtőbe jutnának. Ezutjokban melegüknek egy jó részét a hideg tégláknak adják át, s ezeket olyannyira kihevítik, hogy a kamara még az izzás állapotába is jut. Ez időpontban az összeköttetést felváltják. A forró gázokat innen túl a második, még hideg osztályba vezetik, mely a kürtővel áll kapcsolatban. E kemenczéknél a tüzelőanyagban 30—58 százalékot takarítanak meg, s azonfelül még azzal a kiválósággal is bírnak, hogy mindenféle egyébként gyakran értéktelen anyag is használható tüzelésökre. Lépjünk be már most egy üvegcsűrbe. A csűr közepén áll a nagy olvasztó- kemencze (109. ábra), melyet szakadatlanul száraz fával táplálnak s melyben oly hő fejlődik, hogy fehéren izzóan csapkod ki a munkalikakon. Minden ilyen egy üsthöz vezető nyílásnál bizonyos számú munkás áll, kik kölcsönösen dolgoznak egymás 109. ábra. Üvegcsűr belseje. kezére, s oly biztosan s gyorsan támogatják egymást, hogy az elejénte tésztás, izzó anyag varázsgyorsasággal alakul szép edénynyé, melyet teljes kikészítése czéljából még csak a köszörűs kezébe kell adni. Hogy azonban az üveggyártással részletesebben megismerkedjünk, meg kell ismernünk a segédszereket s az elbánás módjait, melyek az összes üvegtechnika alapját képezik. Eszközök S elbánások. Mindenekelőtt, habár csak futólag is, vessük figyelmünket arra az edényre, melyben az üveganyagot megolvasztják, az üvegüstre (Glashefen, pot creuse, glaspot). Ez ugyan nem egyéb mint jókora olvasztótégely, de, mert rendkívüli tartóssággal kell bírnia, nagy gonddal kell készülnie. Az üstök ennélfogva tűzálló agyagból állanak, melyek többnyire magában az üveggyárban
