Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
lesz alkalmunk megismerkedni. Mindenekelőtt foglalkozzunk valamennyire az üveg múltjával. Az Üveg története. Az üvegipar régi voltánál nem csuda, hogy annak fejlődési menetéről s az üveg első feltalálóiról nincs biztos tudomásunk. Plinius ezt beszéli: Egy nitrummal (ezalatt talán szódát ért s nem salétromot, babár ez most ezt a nevet viseli) telt baj ót a viharos idő a Belus folyó torkolatában a parthoz sodort ; a hajósok ételeik főzéséhez fogtak, de mivel a parton csak homokot de köveket nem találtak, a magukkal hozott sóból néhány darabot a homokra tettek, s üstjüket ezekre helyezték'; mikor ebédjöket befejezték nagy ámulatukra a homokon átlátszó üveget találtak és az értelmes hajósok e véletlen találmányt szerencsével tudták hasznukra kizsákmányolni. Galilaeának a Karmel hegy tövében eredő kis folyójának homokja csakugyan még soká állt abban a hírben, hogy az üvegesedésre különösen alkalmas, s azonkivül hogy az ott helyben keletkezett sok üveghutának szolgáltatott anyagot, még más felé is elszállíták. Mindamellett Plinius elbeszélése még sem vehető betűje szerint ; a hő, mely a mondott körülmények közt fejlődhetett, korántsem elég arra, hogy üvegesedést idézzen elő. Hogy azonban az első üvegolvadék a véletlennek volt eredménye, föltehető, úgyszintén valószínű a lielyszin is, a földközi tenger keleti martja, mert az itt élt népek: egyiptomiak, főnicziaik stb. a legrégibb idők óta űztek egyes iparágakat, különösen a fazekasságot s kohászatot, melyeknek a velük járó nagy fokú hő folytán majdnem szükségszerűen kellett feltalálniok az üveget. Valószínű, hogy már a K. e. 1600-ik esztendőben készítettek üveget. A legrégibb üvegtárgyak kizáróan ékességek és díszítő czifrázatok. A gyakorlati alkalmazásra csak később bukkantak, de csakhamar széles körre terjesztették ki, mert már a hajdani egyiptomiaknál találni nagy térfogatú üveg-tárgyakat péld. koporsókat. A míg az üveget csak önteni s sajtolni tudták, korlátoltnak kelle maradnia alkalmazásának. Az üvegfúvás pedig csak jóval az üveg feltalása után kapott fel. A régi egyiptomi üvegnél ifjabbak azok az üvegleletek, melyek Ninive romjai alól ásattak ki s K. e. 1100-ban kerülhettek oda. Layard kapitány itt egy kis, mintegy 10 centiméternyi magas zöldes átlátszó üvegvázát talált, melybe egy oroszlán s ékirású felirat van vésve. A görög üvegiparnak egy darabja sem maradt ránk, mindamellett biztosan föltehető, hogy e mesterséget e nép is űzte. A rómaiaktól több üvegtárgy maradt fen és az a váza, melyet a tizenhatodik század derekán Róma környékén leltek, a legszebb mű hírében áll. Jelenleg a british múzeumban van, s anyaga áll kék üvegből, mely fehér relieffel van gazdagon díszítve. A rómaiak már K. e. 200 évvel ismerték az Találmányok könyve. II. 0-1 Az üveg története. 241 103. ábra. Római lelet.
