Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Timsó, széksó és salétrom
236 Timsó, széksó és salétrom. még nem elég tiszta s finomítás alá kell vetni, a mi csak az előbbi miveletek ismétléséből áll. Ha a jó kristályos szódát ismét tűzbe teszik s a kristályvizet belőle kihajtják, természetesen a legjobb kalczinált szóda lesz az eredmény. A kettős szénsavas natron (natronbicarbona) ismert házibarát a szénsavas vizek készítésénél. Épen úgy használják azt pezsgő italok, mesterséges ásványos vizek, pezsgőporok, s emésztőporok előállításánál. Az úgynevezett szódavíz egyszerűen szénsavas víz, melyben kevés kettős szénsavas natron van feloldva. Ez utóbbi a szódától csak az által különbözik, hogy kétszerannyi a szénsavtartalma és épen ez okozza jobb izét a szódánál. A kristályos szódába azonban könnyen keblezhető be a szénsavnak híjas része, csak szénsav hatásnak kell kitenni, melyet mohón szí fel. A nedvesített szódát e végből egy kamarában vászonnal bevont keretre halmozzák, melyre egy másik kamarából a szénsavat bocsátják. Ez utóbbit úgy nyerik, hogy mészre (krétára) sósavat vagy kénsavat öntenek. A szódavízgyártás igen egyszerű gépszerkezetben történik. All az egy gázfejlesztőből, gázmosóból, gázometerböl, süritőkészülékből és a siplion-töltőből. A gázfejlesztőbe tesznek (vegyük fel a legkisebb gépet) 9 liter krétát, 18 liter vizet és erre ráöntenek 3 hter kénsavat. A kréta helyett használnak márványhulladékot, magneziát, nátront vagy kálit is. A kifejlett szénsav a mosóban levő vízben megtisztulva átmegy a gazometer harangja alá s azt megemeli. Innen a golyóalaku tehtőbe gyűl a szénsav, melybe a viz beszivattyúz - tátik s 7—8 légnyomás feszítésének tétetik ki. (A gázok s gőzök feszülését légnyomások szerint határozzák meg, s egy légnyomást úgy számítanak föl, hogy az négyszegcentiméterként P033 klgr. nyomást gyakorol.) Mikor a siphonok megtöltéséhez fognak, a feszülést fokozzák 12 légnyomásra is. A telítőbői a töltőbe vezetik a szénsavas vizet. Erre ennek csapja alá állítják a siphonüveget szájával felforditva s megnyitván szelentőjét, erős sugárban bocsátják belé a szénsavas vizet. A salétrom részint termékképen fordul elő a természetben, részint mesterséges úton jő létre. Tudva levő, hogy az istálók falai a salétromtól gyakran kivirágzanak. Ily kivirágzások fordulnak elő némely barlangokban s a földszinén Spanyolországban, Egyiptomban, Keletindiában s Délamerika több részében; Chilében s Peruban még salétromsavas natrium (chilei salétrom) is fordul elő rengeteg tömegekben. Hazánk eddigelé szintén kiválóan salétromtermő ország volt. Legnagyobb részét az alföldön, a felső Tisza mentében, főleg a haj du városokban állították elő s a gróf Yay-családnak debreczeni salétromgyára nagy kiterjedésű s híres volt Az európai salétromtermelést az indiai nyerssalétrom s a chilei natronsalitrom egészen háttérbe szorítá, s a létező gyárak ez oczeánon túli termékek finomitásával foglalkoznak inkább. A salétromos földet vas üstökben tűz fölött befőzik. Ennek nemcsak az a czélja,hogy a salétromot kristályokban nyerjék ki, hanem hogy az tisztuljon, nevezetesen a konyhasótól (chlórnatriumtól) s chlórkaliumtól. A puskapor gyártása czéljából a tisztítást, a finomítást, a legvégsőig kell vinni, mert a legcsekélyebb maradvány konyhasó vagy chlórkalium nyirkosodó puskaport adna. A finomításnál a konyhasótól majdnem teljesen ment oldatot enyv hozzákeverésével újból forralják. Az enyv a lúgot színtelent ti, s a barna szerves anyagoktól megfosztja. Miután a folyadék egy időre 90° melegben veszteg hagyatott tisztulás miatt, mi közben még kevés konyhasó is leülepedett, vigyázatosan a kristályozó edényekbe tétetik. Itt a forró lúghoz jócskán adnak hideg vizet. Ezzel a lúg oly higítást szenved, hogy a netán ben levő konyhasó az oldatban maradhat, s a salétrom mint liszt, mert a lúgot folyton kavarják, leülepedhetik. Ha az anyalúg már nem nyújt kristályokat, vissza-
