Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Mész, czement és gipsz
226 Mész, cement és gipsz. eljárni, mint azt a műtárgyak öntésénél előadtuk. Az idomok viaszból készülhetnek, melyekre a gipsznek ismételt rákenésével alakittatik a minta, melyből, ha a kellő vastagságot elérte, hevítéssel a viaszt kiolvasztják. Hogy a minta gyakrabban legyen használható, fürészszel lehető nagy darabokra vágják, melyeket minden öntésnél híg gipszpéppel összetapasztanak. Az oly agyagidomokra, melyek nagyságuk miatt nem igen, vagy csak bajosan volnának kivehetők a mintából, s melyet szétfürészelni sem lehetne az idomon, mielőtt az első gipszbevonatot alkalmaznák rá, egy fonalat tesznek keresztbe, úgy hogy épen a középre essék. Ezt a fonalat aztán a kész, de még nem teljesen megkeményedett gipszen végigliuzzák, és a már most kettős gipszmintát az idomról leszedik. így. mintázzák le az emberi test egyes részeit ; kart, kezet sth. melyeket előbb jól beolajoznak. Ott a hol a mintarészek találkoznak, az érintkezési pontok az öntvényeken domborodó varráskép mutatkoznak, s rendszerint nem simittatnak el, hogy a kép hűsége csorbát ne szenvedjen. A gipsz öntéséhez oly minta kell, melyről a rátapadó öntemény minden nehézség nélkül leválasztható. Ha tehát a minta maga is gipszből való, az öntés előtt előbb jól beolajozandó. Hogy az öntésnél a mintába szorult levegő elillanhasson, ugyanazokat az elővigyázati rendszabályokat kell szemmel tartani, mint a fémöntésnél. A gipszpépnek nem szabad igen merevnek lennie, úgy hogy a mintában, mely nem egészen töltendő meg, minden oldal felé lendíthető legyen. Mihelyt a pép merevedni kezd, a még folyékony részt kiöntik a mintából. Ily módon az belül csak vékony réteggel vonódik be, mely e mivelet többszörös ismétlődésével vastagodik, a mig kellő vastagság el van érve. Hogy a gipsztárgyaknak ne legyen az a bágyadt színe, mely a márvány lágy áttetszhetőségével összehasonlítva amazoknak siri látszatot ad, olvasztott stearin- savval vagy páráimnál tele itatható. Ez eljárást azonban csak kisebb tárgyakra lehet alkalmazni. Ellenben az oly gypszöntvényeket, melyek a légköri vagy egyéb romboló hatásoknak tétetnek ki, legczélszertíbb enyvtimsó vagy bóris oldatba mártva megkeményiteni. A gipszöntést mint iparágat kiválóan Olaszországban űzik, a honnan régi és újabb szobrászati müvek számtalan leöntvényben küldetnek szét a világ minden részébe. E gipszöntvényeknek nagy az aesthetikai jelentőségük, mert oly müvekről nyújtanak elég hű képzetet, melyek egyes tárlatokban szétszórva találhatók, s melyekről sem leírásuk, sem a róluk vett kép nem nyújt elég tanulságot. A száraz gipsznek azt a tulajdonságát, hogy sok vizet nyel el, melyet a levegőn ismét kibocsát, mint már láttuk, porczellángyárakban felhasználják, hol gipszmintákat alkalmaznak, továbbá a technika különböző ágaiban, a hol nehezen száradó álladékok : keményítő, élesztő, szőlőczukor stb. víztelenítők. Gipszlemezekre teregetik azokat ki, melyek a fölös vizet gyorsan magukba szívják.
