Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A fazekas-árúk és a porczellán
214 A fazekas-árúk és a porczellán, szerint ólomhijas mázzal bevont anyag. Két alapanyaga : a kaolin s a mezőpát, s mivel a máz is mezőpátból készül, a kaolin pedig nem egyéb, mint mezőpátban dús kőzet elmálásának eredménye, megfogható, bőgj7 végül igen egyenletes, bensőén egyesült anyag^áll belőlük elő, melynél mázrepedésekről s ilyfélékről szó nem lehet. A kaolin megömleszthetetlen ; a mezőpát pedig zsugorodik a tűzben. A porczellán tehát fehér, át nem látszó testecskékből áll, melyek üvegszerü anyaggal vannak beitatva s egyesitve. Áttetsző volta ebből könnyen megérthető. A chinaiak igen találóan a kaolint a porczellán csontjának, a mezőpátot húsának tartják. Az oly kaolinból, mely még sok bomlatlan mezőpátot tartalmaz, minden egyébnek hozzákeverése nélkül készíthető porczellán, a mint az tényleg csakugyan, nevezetesen a sévrési gyárban történik is. 84. ábra. Iszapolókészülék porczellángyárban. Ez alapanyagokhoz rendszerint azonban egyéb adványok is járulnak, a mint azokat az alkalom nyújtja vagy a hasznosság kivánja. így például a megcsappanás csökkentésére gyakran kvarczot kevernek hozzá, ellenben mészszel, gipszszel stb. a költséges mezőpátot igyekszenek részben pótolni. Természetes, hogy az áru annál kisebb értékű, mennél több benne az idegen alkotó rész. A porczellán minden alkotó részét zúzással, kövek közt történő^örléssel, s vizben való iszapolással a legfinomabb porrá változtatják. A porczellánföldet, azaz azt a részt, mely keletkezése szerint a legritkább esetben képez egvneműen összetett anyagot, sőt inkább gyakran jócskán foglal magában szét nem mállott, bomlatlan vagy féhgmállott anyakőzetet, mindenek előtt finomításnak kell alávetni, mely által minden idegenszerü anyag belőle kiválik. E mivelet áll a gondosan végrehajtott iszapolásból. A kaolint, a mint azt lelőhelyéről elhozzák, nagy mennyiségű vizzel
