Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A fazekas-árúk és a porczellán
206 A fazekas-árúk és a porczellán. A mintázott tárgyakat a levegőn szárítják, ez által szilárdságot nyernek s a rá következő égetést, mely csak igazán keményíti meg, kiállják. Ha az agyagtárgyak folyadékok befogadására képesítendők, az égetés előtt még wás-zal látandók el. A mázat, mely vízzel hígított pép, a légen száradt edényekre ráöntik vagy rákenik, vagy pedig megmártják, megöblítik az edényeket a mázban. A száraz agyag a vizet beiszsza s a máz szemecsei a felszínen tapadnak. Némely ritkább esetben a mázport szárazon hintik rá a nedves edényekre. Ha a nedves máz az edényen megszáradt, kiégetik ezt s ekkor kész egy égetésben, a mi azonban csak a közönséges agyagárúkkal történik, mert a finomabb edényeket, mint látandjuk, a máz előtt s után kell égetni. A mázak elegyítvénye igen sokféle. Következő fő nemeit lehet megkülönböztetni : 83. ábra. Az agyagárúk mázitása. aj áttetsző ólommmáz, melyben a kizárólagos vagy főömlesztő szer az ólom- oxyd, a mely a többi alkotó részeket (fövényt, agyagföldet stb.) üvegszerű olvadásra bírja; ez nagyon hígfolyós máz, mely lágy ugyan (a kopásnak nem igen áll ellent), de igen bensőn egyesül az agyaggal. Ha nem túlságos sok benne az ólomoxyd, eléggé ellenáll, ha nem is teljesen, a gyönge 6avak oldó erejének, s főzőedényeknél e szerint nem ártalmas. Közönséges fazékas-árúnak az ólmosmázat megkeverik ólomgeléttel s sárga, vas- vagy agyagtartalmu fövénynyel. E máz sárgás. Szükség szerint különböző elegyítvényekkel festik: kékre a smaltinnal, zöldre rézoxyddal (rézhamvával), barnára barnakővel vagy vasporral, sárgára nyers piskolczczal (kénantimonnal), veresre vasoxyddal vagy vasgáliczczal. bj Át nem tetsző fehér máz, onos máz, zománcz (glazure stanifère, émail) fehér kályháknak, közönséges fajánsznak stb. Tartós gyönge hevítéssel 10 rész ólomból s
