Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az aluminium s magnesium. A drágakövek gyártása
A drágakő gyártása, 193 agyag s hasonló álladótok agyagföldből s kovasavból állanak. Ezek kristályos ásványok elváltozásaiból keletkeztek, melyek a légkör, víz s a hőmérséklet változásainak, behatásainak, nem tudtak ellenállani. Leginkább a mezó'pát elmállásának maradványai. Agyagföld van a beryllföldben s a magnéziában vagy kesertíföldben is, melyek közül azonban csak az utóbbi van inkább elterjedve a földön a többi közt a tengeri vízben is előfordul mint chlórmagnézium, míg az előbbi csak kevés ásványban található. A beryllföld áll berylliumból ; a beryllium s magnézium oly két fém, melyek oxydjaikból alkalmas módon épen úgy előállíthatok mint az aluminium, s melyek közül az utóbbi figyelmünket még külön igénybe veendi. Mind e földnemek igen nemes törekvésüek ; a legritkább drágakövek jó része belőlük lesz. így a spinell (a rubin egy válfaja) az agyagföld s magnézia vegyűlete ; a smaragd, beryll, aquamarin kovasavas agyagföldből s kovasavas beryllföldből állanak, a gránát vegyűlete a kovasavas agyagföldnek a kovasavas vasoxydnak. A topázban az agyagtöld fluorsavhoz van kötve, és a kénnatriummal s kénsavval vegyűlten a lazurkőt alkotja, melyből még csak nem régen egy drága kék festéket, a valódi ultramarint készítették. Űjabban azonban sikerült a chemikusoknak e festéket mesterséges úton előállítani, s azon az áron, melyet azelőtt egy lat lazurkő-ultramarinért kellett fizetni, most épen oly szép s minden tekintetben hasonló festéket font számra lehet kapni. Chemiai tiszta állapotban az agyagföld, a minőben a természetben ritkán fordul elő, fehér földes álladók, mely szagtalan, íztelen, mert vízben oldhatatlan. Mesterségesen könnyen állítható elő sóiból s ekkor kalilúgban oldható. A közönséges lángtűzben nem ömlik meg. A forrasztócső előtt és erős pesthőben kissé elváltozik ugyan, a mennyiben keményebbé lesz, de itt sem ömlesztliető meg. A drágakőgyártás. A durranó lég hevében sikerült kis mennyiségű agyagföldet megolvasztani s ily módon mesterséges drágakövek keletkeztek, melyeket a vas- és cromoxyd által a természetes szép színre lehetett festeni. Párisban ily tárgyú kisérletek nagy számban tétettek, de habár az ekkép előállított rubinok a természetesektől semmiben sem különböztek, mert azokkal fényre, színre és keménységre nézve, úgyszintén a mi a kristályosodást illeti, tökéletesen összevágtak, e módszer a drágakőgyártásra még sem volt kielégítő, mert a rendelkezésre állott hő sokkal csekélyebb volt, hogy sem némileg nagyobb tömeget megömleszszenek vele. Gaudin ugyan azt állítja, hogy a durranó lég hevében tiszta agyagföldet mogyorónagyságú, víztisztaságú korond golyóvá ömlesztett meg, melynek belsejében kristályokkal kirakott üreg volt; de eljárása sokkal fárasztóbb volt, hogysem mesterséges köveknek nagyban való előállításra használhatta volna. Más eljárások, melyek más chemiai kiinduló pontot választottak, azonban eredményesekké lettek s csak azt lehet csodálni, hogy a technika nem zsákmányolja ki eléggé. Ebeimen eljárása Párisban ezen alapul : Vannak oly tulajdonságú anyagok, melyek a földnemekkel (agyagfölddel, talkfölddel stb.) aránylag könnyen ömledő vegyűletekké egyesülnek, de oly hőben, a mely a porczellánkemenczében éleszthető, elgőzölögnek, s amazoktól a vegyűletekből ismét különválnak, úgy, hogy a földek ebből kiszabadulnak, s ismét oldhatatlan állapotukba visszatérnek. Ez álladékok közzé tartozik mindenekelőtt a bórsav, a bórsavas natron (bóiis), szénsavas kali, szénsavas natron és még egyebek. Ha tehát oly alkotó részeket, melyekből pl. a spinell (talkföld és agyagföld) áll, finom porrá törve a kellő súlyarányban összekeverünk, omlett bórsavba apránként béteszünk, a keveréket tartalmazó tégelyt pedig, miután benne minden megolvadt s nyugodt megömledt üveggé változott, még egy időre fokozott és erős hőnek tesszük ki s arról gondoskodtmk, hogy a levegő a tégely fölött Találmányok könyve. II. OK
