Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az arany, platina s társai
Az arany, platina s társai. Az axany története. Előfordulása a természetben s kinyerése a porondból s kőzetből. Mexiko, Kalifornia, Ausztrália, Szibéria aranynyomásai. A magyarországi aranytermelés. Az arany tulajdonságai, mire fordítása. Ötvözetei. Az aranyverés. Az aranyozás. A platina szinitése, feldolgozása. Iridium, palladium stb. Az arany, a fémek királya, melynek jelképe a mindent éltető nap, minden látszat szerint a legrégibb kereskedelmi czikkek egyike. Úgy látszik, hogy az ó-korban India szolgáltatta azt leginkább, s csak utóbb az annyit keresett Ofir, a honnan bölcs Salamon mérhetetlen kincseit szerezte, melyeket, noha előtte minden csak hiúságok hiúsága volt, kéjes kedvteléssel maga körré gyűjtött. Az aranyban még ma sem szegény Afrika az ó-korban szintén jelentékeny aranyforrás volt. Az őskori Egyiptomról például tudjuk, hogy a faraók fejedelmi diademje, fegyvereik, asztalszereik, trónjaik stb. aranyból készültek. Ugyan innen szerezhették az ázsiai ó-kori fejedelmek is aranyukat, melylyel végtelenül pazarul bántak. Diodorustól tudjuk, hogy Semiramis királyné Babylonban Jupiternek templomot épített, melyben valamennyi istennek (Jupiter, Juno, Ehea) szobrai tömör aranyból álltak. A bibliában olvassuk, hogy a szövetségi frigyszekrény aranylemezzel volt bevonva s a kegyelmi trón a két kherubimmal s a mellette levő lámpákkal és edényekkel tömör aranyból készült. Az ős főnikeiek (Sidon, Tyrus stb.), assyrok s babyloniak mesés mennyiségű aranynyal bírtak, s Babylon egyenesen «arany város»-nak neveztetett. Perzsiában a király sohasem mutatta magát ünnepiesen másként, mint tiszta aranyból vert trónon, s oly gazdag arany öltözékben s ékszerekkel, hogy az ezáltal képviselt érték 12,000 tálén - tom vagyis minden 2-1 millió forintra becsültetett. A perzsaméd birodalom e részbeli kincsbőséget mutatja az is, hogy Dejoces és közetlen utódai korában Susában, Ekba- tanában, Persepolisban sok templomnak nemcsak belseje, hanem még födélcserepei, sőt mi több, a védőfalak csúcsai is aranyból voltak. Lidia királyainak : Gigesnek és Krözusnak tömérdek aranykincsei még máig is közmondásosak. A görögök saját hazájukban turzották az aranyat. A rómaiak leggazdagabb aranyforrása Illiria lehetett ; ott állítólag e fémet nagy tisztán tömegesen a földszi- nén találták. Ez az Eldorádo azonban nem tarthatott sokká, mert e hódító nemzet nem sajnálta a fáradságot másutt is túrni a földet és Erdély aranyrejtő vidékén még most is sok helyen látni aranybányászatuk nyomát, pl. a Verespatak melletti Cse- tátyén, mely lígy van át-át is furva, hogy ma mézeslép képét mutatja. Ma nap Európában Oroszországon kívül csak Magyarország bir jelentőséggel az aranytermelésben. Főhelye a Királyhágón túl van: Abrudbánya, Verespatak, Kis- és Nagy-Almás, Offenbánya, Csertés, Fiizesd, Dorkura stb. bányáiban. Azonkívül az Aranyos, Maros, Szamos, Ompoly stb. folyók nem kis mennyiségű aranyat hordanak. Királyhágón innen nevezetes aranybányák : Körmöcz, Selmecz, mely
