Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Az ezüst

Az ezüst előfordulása,

151

A középkorban Magyarország és Erdély bányái voltak a fémgazdaság főforrásai, mely bányák közül a nevezetesebbet : a selmeczit, körmöczit, a zalatlma-környék- belieket hagyomány szerint már a rómaiak mívelték ; növelésük kezdetét azonban biztosabban lebet a nyolczadik századra tenni. Jelenleg Selmecz, Körmöcz, Szomol- nok, Nagy-Bánya és Oravicza bányái szolgáltatják hazánkban a legtöbb ezüstöt. Egy évtized bányászati s kohászati eredményét a következőkben állítjuk össze :

Bécsi font érték

1863-ban .

. . . 40,003

ezüst

1.8 millió frt

1866 » .

... 53,655

)>

2.4 » »

1867 »» .

. 54,226

»

2.4 .»

1868 ». .

. . . 54,020

»

2.1 ». ».

1869 » .

. . . 52,014

»

2.3 ».

1870 » .

. . . 40,911

>,

1.8 .» ».

1871 » .

. . . 40,254

»>

1.8 ». »

1872 » .

. . . 34,272

»

1.5 » >»

1873 » ,

. . . 37.153

»

17 »»

Hazánk ezüst termelése, mint e számokból látni való, csökkenőben van, mi jobbadán a munkáltatási tőke híjának tudható be.

A spanyolok Amerikának fölfedeztetése után 50 évre csak aranyat találtak, vagy csak kevés ezüstöt ; csak, miután Perut is meghódíták, jutottak birtokába oly területnek, a melyen számtalan arany- és ezüstbányát turzottak fel. Azonban a termékezüst tusakokban és ágakban az egész világon csak nagy ritkán fordul elő, a főtömeg az ezüstbányákban ólommal, kénnel és más egyebekkel van elérczülve. Kiválasztásához oly ismeretek kellenek, melyekből a spanyolok nem bírtak épen sokat. Ráhagyták a dolgot az indiánokra, kik elég észszerűen a dúsabb ezüstércze- ket ólomfénynyel és szénnel agyagedényekbe rétegezték és az elegyet tűzben kiolvasztották. Kivánatos lévén valami helyesebb eljárás, 1560-ban ráakadtak ilyenre, s ez abban állt, hogy az ezüstöt higanynyal vonták ki. E módszer csakhamar mindenfelé elterjedt és Európába is utat tört magának. Selmeczen 1780-ban kezdtek vele kísérleteket tenni és sikerrel.

Az amerikai ezüstbányák aknázása 1809 óta tetemesen csökkent és csak az utóbbi évtizedben fokozódik ismét. Nagy vidékeknek, mint Mexiko egész éjszaki részenek, ezüst-, arany- és higanytelepei várják a bányászt; az aranyban gazdag Kalifornia is ezüstöt tárt fel ; a Sierra Neveda (Havasok) keleti oldalában, míg a nyugoti tömérdek aranyat szolgáltat, gazdag eziistércztelepeket kutattak ki, melyek 100 angol mértfödnyire elhúzódva nagy nyereséggel míveltetnek.

Az egész világon az 1849-ki évtől 1857 lezártáig összesen előállítottak mintegy 3000 millió frt ezüstöt, mely világrészek szerint akkép oszlik szét, hogy évenként átlagosan szolgáltatott :

Amerika 120 millió forint értékű ezüstöt Ausztrália Vs » » » »

Ázsia 2 » » » »

Europa 16 » » » »

Az ezüst előfordulása a természetben meglehetősen sokféle. Termékképen vékony erekben, ágakban, lemezkékben találni, ritkábban nagyobb darabokban. Néha a termékezüst néhány százalék antimont, rezet vagy arzént tartalmaz. Továbbá néha foncsorodik az ezüst higanynyal (Chili, Alsó-Sajó, Bóczabánya) vagy ötvöződik aranynyal fehér-sárga vegyiiletté. Kalifornia bizonyos vidékein az arany és ezüst úgy egybevág, hogy aranyos ezüst vagy ezüstöt tartalmazó arany képződött.