Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A réz
128 A réz, folyik a mélységbe. Folytonos bugás ballik föl a veremből — a zajos dörömbölés rósz jel — a szellentőkből vastag, sárga füst emelkedik ; néhány perez múlva a mű részére kiszámított fémmennyiség belé ömlött, és csak annyinak kell fölösen maradni, bogy a torkok is beteljenek ; lia tehát az ömlés nyugodtan ment végbe, és a fém megállt a torkokban, sikerült öntvényre számíthatni; e jelnek elmaradása vagy a fém mennyiségére nézve mutatna számítási hibára,vagy arra, hogy a mintában kár esett és a fém egérutat talált magának. Ha az öntvény több nap multána veremben kihűlt, kiássák azt, a külső mintát letördelik és az öntvényt kiemelik a veremből. A csapokat erre, melyek az ömlésnek a csorgóban és a szellentőkben való megállapodása folytán keletkeztek, lefiirészelik, a szoborműre tapadt fövényt letakarítják, és mikor így nagyjában kész a mű, művészi kéz veszi munka alá, hogy résö- zéssel megadja neki az utolsó tökéletességet. Vésővel, reszelővei s horzsolóval a vésőző, művészi érzéke szerint, mint a szobrász a márványnak, megadja szoborművének a kellő simaságot, lágyságot és kerekséget, egyszóval életet és kifejezést. A mellékelt rajzban (41. ábr.) a müncheni öntőműhelyt mutatjuk be. Előterében ott látjuk az épen készülőben levő Bavaria egyes részeit, mely imposáns voltára nézve páratlan. Az előtérben áll a Bavaria feje, mely egyszersmind az egésznek nagyszerűségéről képzetet nyújt, ha elgondoljuk, hogy abban hat személy férhet meg. Képünkön az öntvényt a még rajta ragadt mintaagyagtól tisztítják meg és a borostyánkoszorú leveleiről letakarítják a fémcsombikokat. A hátsó térben a megöntött kart vontatják fel az öntőveremből, miután a mintát már szétdulták. Ezen- kivül látunk meg különböző mintákat, mellszobrokat, s egy befejezett emlékszobrot. A Bavaria 10 méter magas talapzatával 32 méternyi magas; a ráfordított fémmeny - nyiség 1560 bajor mázsa. A szobor falainak vastagsága alul Y’U cm. fenn 17* cm. A levegőnek és időjárásnak kitéve, a bronz-szobrok évek folyamán azt az ismert zöld bevonatot öltik, mely nemcsak tetszetőségénél fogva becses, mint «nemes rozsda» vagy «patina», hanem azért is, mert a levegő és nyirkosság chemiai hatása további behatolásának veszi elejét, és így lényegesen járul a szobrok épségben maradásához. E jelenség oka a réz oxydálása. A bevonat áll aljas szénsavas réz- oxydból. A mit a természet chemiája sok éven át s mindenesetre a legjobban eszközöl, gyorsabban mesterséges utón igyekszenek létesíteni, de ebben még nem jutottak oda, hogy a műismerő egy pillanatra is a mesterkéltet természetesnek tartsa. Nagy városokban a csatornák, gázvezetékek kénes kigőzölgése, a kőszén füstje, a rezet nem oxydálja, hanem kénezi ; fekete kénréz bevonat áll elő rajta. Visszarettentő példát mutat erre London, hol minden bronz-szobor szerecsenné változott. Sárgaréz. A réznek ötvözetét czinkkel sárgaréznek nevezzük. Általában véve, már mint neve is mutatja, ez összetétel színe sárga, de az alkotórészeknek csak bizonyos arányai mellett viseli e színt, különben pedig módosul, még pedig úgy, hogy bár ez a czink tartalomnagyságától függ, a színnek elváltozásai és fokozatai nem tartanak lépést a czink mennyiségével. A sárgaréz általán osztozik a réz ama talajdonságábau, hogy hideg állapotban nagy fokú nyúlékonysággal bír, s hogy kalapálható ; könnyű szerrel nyújtható, a legvékonyabb bádoggá hengerelhető, a legfinomabb huzallá vonható és hajtva tetszés szerint alakítható. Mivel e tulajdonsága a réztől származik, természetes, hogy az a réztartalom nagyságával növekszik. Másrészt a czink hozzátétel a réznek oly tulajdonságokat kölcsönzött, melyek az ötvözetet a tiszta réz fölébe helyezik. A sárgaréz keményebb, a kopásnak és a légköri befolyásoknak kevésbé van alávetve mint amaz, tetszetősebb a színe és inkább veszi fel a fényt. Ontőanyagul tekintve, a sárgaréznek kisebb az olvadó hőpontja mint a réznek, megömlött állapotban sokkalln'gfolyósabb
