Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
Az új ezüst 105 czinkkel összeolvasztva sárga ötvözetet eredményez, azonkép elveszíti teljesen természeti színét, ha egérkó'vel vegyül és fehérré lesz. E vegyiiletet régebben „ fehérréz“ név alatt nagyon használták gombok, csatok, sőt asztali készletek gyártására, a míg az anyag ártalmas voltáról meggyőződtek, a mely savakban könnyen oldódik, s az arzénmérgezés veszélyét könnyen előidézte. Ez és az ennek folytán kiadott kormánytilalmak és végre az új-ezüst föltalálása okozták, hogy a fehérréz mainap majdnem teljesen megszűnt létezni. A nikkolban ártalmatlan szerre találtak, mely a rézzel szintén fehér ötvözetet ad, melyet a chinaiak már rég ismertek, de Európában újra fel kellett még találni. A Chinában készült, de Európában még csak egy század óta ismert fehérfém (a pakfony), mint ezt Engström (1776) elemzése kimutatá, az új ezüstnek három féméből áll : rézből, nikkolból és czinkből. Ez ismeretnek hasznosítására egyelőre azonban nem történt semmi. Mintegy ötven éve annak, hogy Németországban gyárak keletkeztek, melyek új-ezüst-tárgyak készítésével kezdtek foglalkozni és árúikat „argentan“ név alatt vitték a piaczra. Ez új ipart csakhamar fölkapta Francziaország, Anglia, és különösen ez utóbbiban élénk gyári üzletté fejlődött. Francziaországban eltiltatott az ríj-ezüst elnevezés, és ott e fémet maillechortnak nevezték. Angliában pakfong a neve, melynek itt két fajtája van : az elektron és tutenay ; ez utóbbi alatt oly ötvözetet értenek, mely a chinaiak által használt vegyületi aránynak felel meg. Egyes gyárak új hangzatos neveket adtak gyártmányaiknak. A bécsiek alpakkát gyártanak, mások „lunaid,“-ot, a melynek legalább értelme van, mert ,,luna“-nak, holdnak, nevezték az alcbemisták a neki szentelt ezüstöt; lunaid tehát „ezüsthöz hasonló“-t jelent, és nyelvileg véve teljesen megfelel az ,,argentán“-nak. „ Alfenid“ egy régibb franczia elnevezése a jó új-ezüstnek, mely fentartá magát. Ezt és a nagyon hasonló alpakkát gyakran ezüstözik. China- és Peru-ezüst alatt új-ezüstből készült és galván-úton jól ezüstölt tárgyakat érteni, melyek mintegy két százalék ezüstöt tartalmaznak. Olcsó voltuk mellett teljesen hasonlók a valódi ezüstből valókhoz, és az ezüsttel lemezeit rézből valóknál annyival érnek többet, hogy ha idővel az ezüstbevonat itt-ott le is kopik, mégis a kellemetlen rézszín nem tetszik ki. Az új-ezüst fogalma tulajdonképen elég rugalmas, a mennyiben három alkotó részének aránya nem épen szűk határok közt ingadozhatik. Tényleg a nikkol a fehérítő, és az az új-ezüst, melyben legtöbb a nikkol, mindenkor a legjobb. Az ötvözethez mindjárt kezdetben használt czink csak az olvaszthatóság és alakító képesség emelésére alkalmaztatott. De midőn észrevették, hogy valamivel több czink hozzájárulása nincs valami kárára az ötvözetnek, ez olcsó fémből többet adtak hozzá és a drágábbat csökkentették. Általában annyi czinkelegyet vesznek hozzá, hogy a keverék a nikkol elhagyásával sárgarezet adna; az új-ezüstről való képzetünket tehát az által egyszerűsíthetjük, ha azt gondoljuk, hogy az nikollal fehérített sárgaréz. Berlinben az új-ezüstnek három fajtáját készítik ily arányokban : réz nikkol czink Legjobb fajtája............. 52 22 26 Közép » ............ 59 11 30 Közönséges fajtája ... 63 6 31 A bécsi új-ezüst állítólag áll három rész rézből, s egy-egy rész nikkol- és czinkből. Igen szép látszattal bíró dús ötvözetnek mondják a következőt, melyet azonban nehéz olvadósága miatt bajos előállítani és nehéz munkálású : Chinai pakfong j ^ Ugyanez, jobb minőségű réz nikkol czink 45.7 33.3 20 43.8 16.8 40.6 40.« 31.8 25.« és 2.6 vas. Találmányok könyve. II. 14
