Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
100 A czink, kobalt, biszmut és társaik. KOBALT, NIKKOL ÉS AZ ÚJ-EZÜST. Közeli rokonok és hajlamaik egyenlősége által szorosan összefüggött társak a kobalt és nikkol. Mindkettejöknek az volt a sorsuk, hogy soká ismeretlenek voltak, aztán csúnyául félreismerték és végül mégis érvényre emelődtek, hogy jelentős pályát fussanak meg. Tisztjük azonban belső képességükhöz képest különbözőleg alakult : az egyik fém tulajdonságainak megtagadásával a festékchemiában játszik szerepet, a másik a kohászatban foglal el fontos, elvitázhatlan állást. A kobaltról, mint fémről csak a kísérletező chemia tud nemit beszélni ; különben hasonló a nikkolfém- hez, nagyon nehéz olvasztliatósága miatt bajjal jár szinítése, és merev természete miatt oly kevés hasznot igér, hogy csak ritkán készül belőle valami. A nikkol-fém ellenben csak mint ilyen használható, ugyan szintén csak egy czélra, de ez nem lehet meg nélküle, mert nikkol nélkül nem volna új-ezüst. Említésre méltó, hogy a kobalt és nikkol majdnem kizárólag együtt járnak , és hogy rendesen arzén és kénhez vannak kötve ; még ha eme és más kísérőiktől tűz vagy chemiai szerek által el is választatnak, ők ketten szorosan ragaszkodnak egymáshoz, úgy, hogy nem egy köny- nyen választhatók szét. A kobalt-érczek és feldolgozásuk. A legkiválóbb kobaltérczek : az arzén kobalt (Speiskobalt), mely a nevében foglalt alkotó részeket rejti magában. Magyarországon a gömör-szepesi érczliegységben a nikkol- és kobaltérczek lencseforma tömegekben fordulnak elő, melyek rendesen 28 százalék nikkolt és 13 százalék kobaltot tartalmaznak. 1873-ban 6-940 mázsa kobalt és nikkol került innen 661.865 írt. értékben. A mázsa számból esik Szepes-Iglóra 6.832 mázsa, Beszter- czebányára 108 mázsa. Szászországban a kobaltérczet Scbneebergnél és Annaberg- nél bányászszák , Csehországban Joachimsthalban , előfordul azonkívül Spanyolországban , Angliában, Ej szak-Amerikában ; a kobaltfény (Glanzkobalt), mely az arzén- és kénkobalt vegyüléke, 35 százalék kobaltot foglal magában, s Svéd-Országban, meg Cormvallban is lelni; & fekete földes-kobalt (Erdkobalt) keveréke a mangán- és lcobaltoxydnak mintegy 30 százalék kobalttal; a kobalt cirág (Kobaltblütbe) az arzenkobalt bomlás-terméke és arzénsavas kobaltoxyd. Az első elbánás, mely alá az érczek kerülnek, miután kiválasztás, zúzás, iszapolás stb. által a meddő kőzettől és más érczektől elválasztattak , a mi tökéletesen nem esik meg, az első elbánás a körültekintő pergelőmívelet, mert mindenekelőtt ki kell belőlök hajtani az arzént, a kobaltfényből az arzént és ként. Mindketteje savas gőzök alakban illan el; az arzéngőzt (arzénes savat) külön kamarákba (méregkürtőkbe, Giftthurme) vezetik, hol az fehér por alakjában (az ismert, nagyon veszélyes egérkő- por) lerakodik. A tömegesen lehulló egérkőport egyébiránt jó nagy részben ismét rádásul használják üveghutákban, a miről majd még alább lesz szó. A pergelésnél nyert termék, ha tiszta kobaltércz léteznék, a legtisztább kékitö anyag, kobaltoxyd volna, és kitűnő kék üveg lenne belőle. De valamint a természet igen különböző tartalmú és mindig igen vegyes érczeket nyújt, a pergelés eredménye is oxydoknak és sóknak keveréke, és a kobaltoyyd vagy oxydul mellett a körülmények szerint nikkolt, rezet, vasat, biszmutot tartalmaz , részint oxydálva , részint mint kén- és arzénsavas sókat, melyhez még bontatlan arzén és kénfém is járul. Hogy e tisztátalan anyaggal mindamellett jó, tiszta kobaltkéket lehet előállítani, azt az arzénnek és kénnek alább kimagyarázandó hatásának tulajdonitbatni. Ennélfogva gondoskodnak róla, hogy e kettő a pergelés alatt el ne távolitassék, sőt a biztosság kedvéért a következő olvasztási művelet közben még tesznek hozzá arzént.
