Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
94 A czink, kobalt, biszmut és társaik. 29. ábra. Bődön a czink párolásához. 30. ábra. Atmetszete a bödönnek. felforr, a fém elgőzölög, mely gőzök csatornán tovább vezethetők, azaz, ha semmi légköri levegő nem jut a czinkgőzökkel érintkezésbe ; ha pedig a levegő hozzáfér, a gőzök vakító fehér lánggal czinkoxyddá égnek el, a mely gyönge, hófehér pillékben röpdös. Ez a «fehér semmi» vagy a «bölcsek gyapja». Abból, hogy a czink ily magatartást követ az oxygénnel szemben, természetesen az a főszabály következik, hogy a pestbeli mívelet alatt el kell hárítani a levegő hozzáférkőzését, s mellőzendők mind az oly rádások, melyek oxygént választhatnak ki magukból, mert ez meghiúsítja a színítést, a színített fém mindig ismét oxydálódnék. A czink lepárlása siléziai módszer szerint így megy végbe : Az égetett gálmát hasonló mennyiségű kokszdarával összekeverik, s tűzálló agyagos bndönökbe (Muffle) teszik. A bödön előrészén két nyilás van ; az alsó (29., 30. ábrák ) az a lemezzel van elzárva, melyet eltávolítnak, mikor a lepárlási maradványt kiveszik. Felső részébe egy könyökalakú cső van dugva, mely c-nél az elpárolás folyamata alatt elzárt nyitással bír, melynél a töltést az M térbe lapátolják. A d nyíláson át a folyékony czink lecsepeg az alatta való térbe. Egy pestbe rendesen két sorba elhelyezve 10—12 bödön van elhelyezve, mintáz b i-nél (31. ábra) látni való. A B térség közepén, a mely az egész pesten végigmegy, rács van, melyet kőszénnel tüzelnek, s füstje az o o nyílásokon távozik. A bödönök felső nyílását a könyökcső összeköti a zz tégelyekkel. Ha az összes bödönök meg vannak töltve, alájuk tüzelnek (BC); ezek izzókká lesznek, mi közben ehllan a czink, majd meg- sűrűdik az előtérben és lecsöpöga z edényekbe. Ha 24 óra alatt a lepárolás befejeződött, mindjárt másodszor megtöltik a bödönöket a c-nél egyébkor agyagtárcsával zárt nyíláson, ezt még egy harmadik töltés követi ; csak bárom lepárolás után nyitják meg az a nyílást és a maradékot ezen kitakarítják. Ez áll kovasavból, felében kovagálmá- ból, agyagos földből, vas- és manganoxydulból, néhány százalék czinkoxyd- ból, néha kevés ólomoxyd- ból s szénből. Ha a munka alatt valamely bödön megpattan, kitörő lángokkal mutatja azt, mivel a kitoluló czink- gözök a levegőn meggyuladnak. E nélkül sincs híja az oxydképződésnek ; oxyd és poralakú fém rakódik le az előte torkában, néha ezt egészen betömi és belé is vegyül a lecsepegő nyers czinkbe. Az oxydot összegyűjtik és mindig újra feldolgozzák. Az imént leirt módon nyert nyers czinket (Rohzink, zinc brut) erre vastégelyekben ismét megolvasztják, megtisztítják az oxydtól, és részint tusakokban, részint bádogalakban a piaczra juttatják. Száz mázsa pörkölt gálma ád 48 mázsa nyers czinket és ebből lesz 41 mázsa tiszta czink, hozzá számítva ebhez a bödön maradékának kiolvasztása által nyert 4 mázsát, J 00 mázsa gálmából kikerül 45 mázsa. Százötven mázsa nyers gálmában, mely 100 mázsa égetettnek felel meg, azonban 68 mázsa czink rejlik, s így tehát 15 százalék a veszteség, mely részint az 31. ábra. Czinkolvasztó.
