Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
A mai vasipar állása. 87 vaspályatársulat, a mely e vidék legnagyobb vasiparosa, gyári telepeit a legjobb európai vasgyári telepek színvonalára igyekszik emelni. Aninai vasgyárának három nagyolvasztója egészen angolországi vasgyári viszonyok közt működik. A nyersvas olvasztására és a vas színítéskez is a faszenet és illetőleg fát használja a kokszolható kőszén elégtelensége miatt, az ottani nagyterjedelmű bükkfa-erdőkből. A kitűnő minőségű vasérczek Ruszka, Oravicza, Tirnova és Dognácska vaskőtelepeiből kerülnek. Ugyané társulat Resiczán hengerművekkel bír, és az itt készülő Bessemer- aczél kitűnő tiszta minősége miatt igen keresett árúczikk. E vidéken az említetteken kivül még a következő jelentősebb gyártelepek vannak : a ruszkiczai, ruszkbergi, ferdinandsbergi, nadrág-zsidóvári. — Az ország éjszakkeleti részében a Máramaros- tól a Poprádvölgyéig szétszórt vasipar, az általa elfoglalt terület nagy kiterjedése mellett is, igen alárendelt jelentőségű. Említésre méltóbb vasgyárai: a fehérpataki s kobola-pojánai, a dolhai, rókamezei, munkácsi, szinnai s máriavölgyi. — Az erdélyi vastelepek felvirágzása körül kiváló buzgalmat fejt ki a kincstár s a brassói vasgyár-társulat. Az itteni vastelepek rendkívül gazdagok és pl. a gyalár-teleki helyenkint 50 öl vastagságú vasércze 50% vastartalmú, azonkivül mangánban gazdag, míg vilióban és kénkőben tiszta, ennélfogva az aczélkészítésben a legjobb nyersvasat szolgáltatja. E vidék nevezetesebb vasipartelepei: Govasdia, Sebeshely, Kudsir, Kallán, Szent-Keresztbánya s Rójaliid. Magyarország egészben véve vagy 100 nagyolvasztóval bír, a melyek közül egy negyed része, a mostani pangás mellett, hideg, azaz nem működik. Az összes vastermelés kitett 1870- ben 2.221,122 mázsát. Értéke 1871- ben 2.373,240 » 7.5 millió frt 1872- ben 2.622,481 » 8.9 » 1873- ban 2.919,085 ». 10.1 » A növekedés 1863-tól 1873-ig tehát 32.47 százalékra rúg. E növekedés azonban más államokéhoz képest igen mérsékelt. így termelt : 1863-ban 1.932,184 mázsát. 1865- ben 1.810,765 » 1866- ban 1.885,848 » 1869-ben 2.268,079 » 1865-ben 1871-ben 1873-ban 1865-ben 1871-ben 1873-ban mill i ó máza á t mi Ili ú m á z s á t Nagy-Brittania 95 134 133.4 Ausztria 5.8 6 7.42 Németország 25 33 36.1 Oroszország 5 8 — Francziaország 21 27 27.3 Svédország 45 6 6.9 Belgium 6 8.7 12.1 Roppant, látszólag teljesen kimerítketlen versengő erő rejlik a vasban. Föllépése első pillanatától fogva számtalan haszontárgygyal kellett vetekednie ; kiszorítá a kő, réz és bronzszerszámokat a használatból és napjainkban még egyszer megverte a bronzot látszólag kiküzdlietlen téren : az ágyú és harangöntésben. A fát rég óta szorítja ki a vas, és még folyvást hódít el attól tért. A ki az évek sorára vissza tud emlékezni, annak figyelmét bizonyára nem kerülte az a változás, a melynél fogva számtalan házi vagy mezei fa eszköz helyébe czélszerűbb vasból való lépett. Mennyi haladást jelez csak egymaga a modern vaseke, e hathatósabb és kevesebb erőfeszítéssel járó eszköz, régibb társával összehasonlítva, és mennyi új szántóvető eszköz áll még azonkivül rendelkezésére a mai mezőgazdának, a melyekre, mikor a fa képezte még a fő anyagot, alig lehetett gondolni. Egy más jelentékeny fontosságú szolgálatot tesz a vas csövek alakjában ; oly szolgálat ez, melyet csak a legcsekélyebb részben bírna a fa magára vállalni. A ki egy nagy, nyilvános gázvilágítással és vízvezetékkel fölszerelt városban jár, képzetet sem alkothat magának arról, mily nagymennyiségű vas fekszik lábai alatt csövek
