Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
Hindu aczél. 77 ily alakjában még nem használható semmi ezélra. Mert nem nézve azt, hogy a megömlött aczél semmi mintát minden részében ki nem tölt, törésének szinjén szemcsés, érdes, egyenetlen minőséget mutat, továbbá egy egész sereg kicsiny, hólyagos likkal bír, és teteje közepén egy nagy, hegyes kristálylyal bélelt üreget, a vápát. A folyós fémet tehát előbb még mívelés alá kell venni; azaz lapítás, kovácsolás, hengerlés stb. által finomítani. A kovácsolásnak, melynek egyszeri hőben kell történni, gyorsan és körültekintéssel kell végbe mennie. Jobb fajtát mindig apőröly- lyel dolgoznak meg, míg a silányabbat, előző tömörkovácsolás után, a henger alá fognak. Váljon az öntöttaczél hegíthető lesz-e vagy sem, a tiszta szén tartalmától függ ; mennél nagyobb ez, annál kevésbbé hegíthető. Az imént leirt öntöttaczélgyártás kis mérvűségéről két módon tesznek. Vagy az összeadáshoz folyamodnak, s több kisebből képeznek nagyobb mennyiséget az által, hogy valamely nagyobb kemenczében számosabb tégelyt egyszerre ömleszte- nek meg és ezek tartalmát a kiöntés előtt egy nagyobb, előbb izzóvá tett edényben folytonos zurbolás közt egyesítik. így járnak el a hírneves Krupp gyárában is, és ormotlan nagy öntéseknél a munkások százai katonás rendben futólépésben, kettesével egy rúdon vive egy-egy tégelyt, czipelik azokat a gyűjtőedényhez. Egy másik mód szerint egészen mellőzik a tégelyeket és nagyobb mennyiségű aczélt egyenesen e ezélra berendezett lángolókban ömlesztenek meg. Mivel azonban a fémet káros befolyástól fedél által itt nem lehet megóvni, más oltalomról kell gondoskodni, olyanról, mely a megömlött fém felett mint takaró iiszszék. Régebben az angol aczélgyártok ezt a megömlesztési módot titokban tartották, míg mások is kieszelték, hogy a közönséges üveganyag, borax-pótlással hígfolyósabbá téve ily alakban tökéletesen megfelel e czélnak, mert ez teljesen semleges magatartást követ, azaz a fémmel nem is közöl semmit, de nem is vesz el. Ennyire haladt volt mindössze évek hosszú során az öntöttaczél gyártás, midőn mintegy 25 évvel ezelőtt előállott Krupp Westphaliában az ő újabb haladásával. Neki sikerült az öntöttaczélt oly nagyságú, kifogástalan egyneműséggel bíró darabokban előállítani, minőt addig nem. Az ő gyártmányai sem öntött darabok, hanem öntés után szintén kovácsolással készülnek, a hogyant mély titokban tartja ; látogatót esseni gyárába sok ideig nem bocsátott, és még a munkafelügyelők közül is csak mindegyik a maga hatáskörét ismerte. Újabban a tilalom alól egyes technikus látogatók kedvéért kivételt tesz, de pár órai ott időzés nem elég még arra, hogy mindent lássanak. Kruppnak föllépése a tüzérségi ügyben tudvalevőleg nagy fordulatot okozott. Az öntöttaczélból készült ágyúk elpusztíthatlansága nagyon becsessé tette az ő módja szerint előállított öntöttaczélt. Egy bi’onzból készült ágyú alig tart ki 800 lövést ; egy 12 fontos gránátágyú öntöttaczélból 3000 lövés után sem mutat semmi kopást. E roppant elsőbbsége minden egyéb fém felett, már 20 éve tudva volt, de senki sem vette föl, míg III. Napoleon Olaszországban megszólalta a Krupp- féle vontcsövű ágyukat. Az aczélágyúk most egyszerre keresett czikké lettek és Krupp a gyilkos eszközök fő-fő szállítója. A most lefolyt német-franczia háborúban a fekete aczélágyúk nagy munkát végeztek, de gyöngéjüket is kimutatták, t. i. alá vannak vetve a szétpattanásnak és a töredékek szétrebbenve nagy veszedelmet okoznak. Azóta ismét gyakran dicsérik a bronzágyúkat, melyek csak meghasadnak, egyéb kárt nem okozva. Hindii aczél. Míg Nyugaton az öntött aczélt még újonnan felkellett találni, Keletindiában, mint látszik, a dolgot emlékezetethaladó idő óta ismerik és gyakorolják, természetesen igen kis mértékben. A hindu aczél, mely voocz- vagy Bombay aczél név alatt már régtől fogva híres, különösen a kitűnő hindu és persa kardpen-
