Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
Fuj tatás és tüzelés. 67 lennie, inas vasból. A legtöbb vasgyár különböző eljárást követ a csomagolásban. Hazánkban négy vasgyár foglalkozik singyártással, az aninai, brezovai, diósgyőri és a resiczai. Ez utóbbi csak az aczélsinek gyártására szorítkozik és a többi a csomagolásnál más-más módot követ, melyek egyenkénti ismertetése azonban túl vinne czélunkon. Példakép elmondjuk az Aninán követett módot. Aninán a fejlemez szemcsés vasból készül, a külön talplemez pedig rostos nyerslapkákból kettős liegí- téssel ; a fej és talp közzé juttatott vas csak egyszer hegített durva szemcsés, rostos és szemcsés-rostos nyers sin. Ezeknél az egyes vasnemekből alakított csomagoknál arra kell ügyelettel lenni, hogy az mindig egyenlő legyen. A sincsomagokat erre kemenczékben hegítik ; rendesen 4—5 csomagot tesznek egy kemenczébe párhuzamosan a tűzliidhoz, s lassan előre mozdítják a tűzhid felé. Mikor a csomagok a fehér izzásig hevíttettek és hengerelhetők, mintegy 4 perczig forgatják a tűzhid előtt. Az ekkép előkészített csomagokat ezután a hengerekben kihengerlik, azaz 11 henger-üregen bocsátják át, melyek közül 5 a kinagyoló és G a kikészítő hengerekre esik. Fuj tatás és tüzelés. Jelenleg a meleg fujtatószél a legtöbb vaskohóban alkalmaztatik, sőt még a kavaró-míveletnél is használják ; csak egyes kohók, melyek készítményeik jó hirnevét hiszik koczkaztatni, fújtatnak hidegen, mások a szelet csak mérsékelten melegítik, míg nehány (skót) kohóban annak hőmérséket 400u C. hajtják fel. A hőfokra nézve általános szabály nincs, annak az anyagok tulajdonságaihoz kell alkalmazkodni. A forró fujtatás bizonyos esetekben jó hatással volt a készítményre, de általán véve nem tagadható, hogy a forrón fújtatott vas a gyors megolvadás folytán tisztátalanabb a hidegen fujtatottnál. A legfőbb haszon a tüzelőanyag megtakarításában áll, mint mondják 20—40 százalékra rúg az, továbbá az egész olvasztási mívelet könnyebbítésében és végre abban, hogy tetemesen több vasat nyerni általa. Az elért magasabb hőfok következtén a munka gyorsabban, egyszersmind rendesebben megy végbe, és a rádások mennyisége az egyébként követett eljárásnál kisebb. A meleg fujtatás által nevezetesen Angliában kiterjedt alkalmazásba jutott a nyers kőszén ; erre azonban nem minden kőszén alkalmas, nem különösen a zsíros, össze-siilő. Igen gyakran melegen fújtatnak koaksz fűtésnél is, azonban ez esetben a hőség igen magassá lehet, miáltal a vas jóságban^veszítliet. A nyers kőszénnel fújtatott vas rendszerint sokkal csekélyebb minőségű a koaksz- vasnál, a legalja és legolcsóbb fajta vas az. A fujtatólég hevítése vagy külön tűzben történik, mely több csövet körülnyaldos, melyeken a légnek a pestbe jutása előtt végig kell járnia, vagy pedig az ily csöveket a nagyolvasztóból kiáramló gázok által hevítik, melyek különben mint torokláng hiába égnének el. A gázokat a pest torkán fogják fel még mielőtt meg- gyuladnának és oldalaslag vezetik egy zárt térbe a fűtőcsövek alá, hol a levegővel elkeverődve elégnek. Még egy más mód szerint az égékeny gázokat a nagyolvasztó felső részéből magából csapolják le és egyenes utón keverik el a fujtatóléggel. A nagyolvasztóból elszálló gázok heve azonban még egyébként is hasznosítható. Arról ugyan le kellett mondani, hogy a kavaró míveletek is azzal végeztessenek, mert noha a hőt a fehérizzásig tudták fokozni, a nagyolvasztó és kavarópest munkái zavarólag hatottak egymásra, a gázok káros port stb. hordtak magukkal ; ellenben rendkívüli előnynyel használják gőzkazánok fűtésére, érczek pörkölésére, sőt még mész- és téglaégetésnél. Egyébbiránt a kokszoló-, kavaró- és hegítőpestek is sok elveszett hőt vesztegetnek, a mely ily másodsoros czélokra nagyon használható. A mi a tüzelőanyagot illeti, nagyolvasztóknál, melyekbe az érczek és tüzelőanyag mindig váltakozó rétegekbe tétetnek belé, majdnem kizáróan faszenet, kok9*
