Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
54 A vas és a vasipar. különbség abban áll, bog}7 az előbbi nyílt, az utóbbi zárt mellű, vagyis mivel a nagyolvasztónak azt az oldalát, melyen rendesen a nyers vasat csapolják le, mellének nevezik, ha ennek egész alsó része nyitott, ez nyílt mellű, ha pedig e nyílás liijával van, mint a szélpest, s e helyett csak csapplyukkal bír, ez a zárt mellű. Ebből következik, hogy a szélpest, mert önmagát kell kitisztítania, csak higfolyós salakkal dolgozhatik míg ellenben a nagyolvasztónak vasgyűjtőjét gyakran ki kell takarítani, nyúlós salakját lecsapolni, a mi a nyílt mell mellett meg lehető is. A. nagyolvasztó belszerkezetét mutatja az átmetszeti kép a 15. ábrában. Ez egy 14—35 méter magas aknáspest, melynek öble (bélakna, Kernschacht, cheminée, fire- room) olyan alakú, mintha alsó lapjaival két csonka kúp volna egymásra illesztve. Az alsó kúpos üreg jóval alacsonyabb a fölsőnél. Ez utóbbinak felső nyílása G a torok (Gicht, gueulard, mouth). A toroktól lefelé tágul az akna. Az a táj, a hol a két kúp lapjai találkoznak, s e szerint a hol a bélaknának átmérője a legnagyobb : benclö (Kohlensack, ventre, belly) nevet visel. A bendőtől lefelé menő rézsútoson szűkülő rész, C-én alúl, a nyugvó (Rast, étalages, boshes), mely nevét onnan vette, hogy a pestnek leszállóban levő tartalma itt megnyugszik. A nyugvó alsó végétől a tér még jobban szükül, és itt képezi D a tüz-medenczét (Gestell, ourage, hearth) melynek alsó részében E gyűl meg az olvasztott vas (vasyyíijtö, Eisen- kasten, creuset, crucible) ; e gyűjtőnek kiegészítője az 0 w ellureilencze(\ orber d, avan t - creuset, hreast-pan), mely részben az aknán kívülre terjed ki és melybe szintén eljut a vas. A mellmedenczé- nek elül vagy kivűl a t gdtkö (Wallstein, dame, dam) vet határt. Ez égjük oldalán eláll a faltól, és hasadékot képez, az úgynevezett csaplyukat (Stichloch, oeil, trou de coulée, tap hole), melyet az olvasztás alatt agyaggal betömnek, és csak a vas vagy salak lecsapolására törnek fel. A tűzmedenczébe a vasgyűjtő felett egymással szembe két nyílás (a fuvókasok, Formen, tuyères,twyers) torkolik, melyeken keresztül a szekrény- vagy hengerfujtatóból a többnyire már eleve hevített szél a pestbe vezettetik. E helyütt van a legnagyobb hőség és itt fejeződik be a vasnak kiolvasztása. A medencze elül levő része, hol a mellmedencze van, mell (Brust, poitrine, breast) nevet visel. A medenczét tűzálló faragott homokkőből, gneizből, sikpalából stb. építik vagy fövenynyel kevert agyaggal verik ki. A bélaknát szintén terméskőből készítik, dé felső részét, hol a hő kisebb, téglából. A pestnek legkülső keredéke a 15. ábra. Nagyolvasztó.
