Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kohómívesség
Az érczek értékitése. 39 A zöcskölö yép vagy utánzása és kettőzése az épen imént leírtnak, melynél két szita váltakozva emelődik és merül alá, vagy pedig köldöknyomó mű. Ez utóbbi a vizet egy zárt üres szekrénynyel, a mely egv föl- alájáró köldökrúdon függ, a készüléknek egyik részéből a másikba nyomja, a mely amazzal összköttetésben áll az által, hogy a nagyobb szekrényüreget egy válaszfal, mely azonban nem ér a fenékig, felül kettéosztja, de melyek alól egy mással össze vannak kötve..Ez osztályok egyikéljen van a szilárdon álló fémfonadékból vagy vasrúdakból készült szita, a másikban a köldökként működő szekrény. Ennek lefelé nyomulása által a víz alulról fölhajtatik, s a köldök fölemelkedésénél ismét visszafoly, mikor is az érczeken át fölülről lefelé átömlik. A hatás tehát egészen megfelel a kézi zöcskölőének, s csak annyiban megfordított, hogy a zöcskölö gépnél a víz és nem a szitakészülék lio- zatik mozgásba. E készülékéknek, úgy a kézi zöcskö- lőnek, mint a zöcskölö gépnek hátránya azonban abban áll, hogy munkája csak fél, azaz hogy az idő és erő csak mindig a mozgás egyik fele alatt liasználtatik ki a tulajdonképi munkaczélra. Az utóbbi időben folytonosan működő zöcskölö készülékek előállításán törték magukat, és ez különböző módon sikerült is. Ha a gazdag érczek ilyképen a szegényektől el vannak választva, ez utóbbiakat, a zúzó anyaiját (Pochgänge), magukban megint elválasztás alá kell vetni. E czél- ból a zúzómű alá kerülnek, mely őket lisztté zúzza, a melyből aztán a jót a rosztól különválasztják. Minthogy ez a különválasztás a víz közre hatásával: iszapolás által történik, a porrázúzásban nem igen szabad a határon túl menni. Az elaprózásnak nem szabad tovább menni, mint a mennyire az elhintett érczrészecskék nagysága megkívánja. A túlságos zúzásnak (az ajyonzuzásnak, Todtpochen) az lenne a következménye, hogy a nagyon apró részecskék nehezen vagy csak részben csapódnának le a vízből. A nedves zúzám ií víznek közrehatásával működik. (13. ábra). Mi alatt ugyanis a zúzónyilak a zúzóanyagot megdolgozzák, szakadatlanul egyenletes vízsúgár folyik be a zúzóköpiibe és mint zavaros lé a fenék másik végén ismét ki. Mert a víz azonnal magával ragadja azokat a részecskéket, melyek eléggé apróztattak el, és bevezeti az iszaprezetekbe (Mehlführung, labyrinthe d’un bocard), a lapos famedrek vagy csatornák egész sorába, melyekben a viz gyorsaságát lassanként elvesztve, a fölvett terhet bizonyos módon ismét elejti. A legnehezebb részek (a dara, rösche Korn) természetesen legelőbb szállnak le ; növekvő távolságra aztán finomabb ülledék száll le (a lomba dara, zähes Korn), míg végre a legtávolibb és legszélesebb részben (a tócsában Sumpf, fond du puits, sump) a legcsekélyebb vízfolyásban meg a legkönnyebb érczrészecskék a finom földes iszappal együtt üllepszenek le. Kohászati czélból úgy látszik az egész munkával nincs semmi lényeges elérve, mert hiszen az egész iszap12. ábra. A kézi zöcskölö.
