Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
Chemiai alapfogalmak. Azok a tünemények, melyeket a fizika tett vizsgálódása tárgyává, teljesen függetlenek a föld határaitól, és azok a törvények, melyeket a tudomány belőlük következtet, bizonynyal egyetemes jelentőséget igényelhetnek. Mert a nebézkedés vonzó erői, a tehetetlenség, a központfutó erő hatásai stb. épen oly jól nyilvánulnak a mi bolygónkon, sőt a mi naprendszerünkön kívül is, mint ama kísérleteknél, melyeket a vegyész műhelye szűk helyiségében végez ; a világosság és a hő sugarai a legtávolabb levő csillagoktól bocsátkoznak le hozzánk s egészen azonosnak mutatkoznak a mi naptestünkből eredő éltető sugárzásokhoz, és a természeti erőknek bebizonyult összefüggésénél fogva föltehetjük, hogy a villámos és delejes tünetek a mindenség legtávolabb térségeiben keringő égi testeket egészen hasonló módon czik- kázzák át, mint az mi körűlünk történik. Közel fekvő az a kérdés : váljon a chemiai folyamatok hasonlóan egyetemesek-e ? Majdnem ligy tetszik, hogy a válasznak igenlőnek kell lennie, ha az erők kölcsönös egymásra hatását veszszük figyelembe ; lényeges megerősítésnek vehetők a színképelemzés eredményei, melyekből a világosságot sugárzó égi testek anyagbeli összetételére lehet következtetést vonni. A dolgok ez idő szerinti állásában azonban a chemia még lényegesen korlátolt térrel bír, nem nagyobb az (nem nézve azt, hogy a meteorkövekből, a föld vonzása által pályájukból eltérített világtestecskékből, véletlenül nyerünk egyes kis darabokat a szétbontásra), mint bolygónk felszíne, s e tér átmérője csak oly nagy, a mennyire fölfelé a levegőbe fölemelkedhetünk, és a szilárd földkéregbe befurakodhatunk. De bár némi valószínűség a mellett szól, hogy az anyag az egész minden- ségben lígyanaz, mbit az, mely földünket képezi, még több alappal bír az a föltevés, hogy a földben és föld felett nincsenek lényegesen különböző anyagok, melyekkel ama szoros övön belül nem találkoznánk. A légtenger rendkivűh mozgékonysága minden rétegeivel magától hoz minket lassankint érintkezésbe és a föld bensejének legmélyebb mélységéből kifakadó, még ttízfolyós tömegek csak ugyanazon anyagokat tartalmazzák, melyek a millió évek óta már megmerevedett sziklás kérget képezik. A vegyűletek nagyon egyarányosak, olyannyn-a egyarányosak, hogy a roppant tömegű Amerika fölfedezése egy oly chemiai elemi anyag ismeretével sem gazdagított minket, mely már az ó-világban is elő nem fordulna. És ha mégis ilyféle anyagok bizonyos körülményekhez vannak kötve, ezek, mert igen ritkák, majdnem lényegtelenek ama nagy háztartásban, ha ugyan nagy ritkaságuknál fogva épenség- gel nem is vétetnek észre. Néhány éve azt a fölfedezést tették, hogy az ezüst a földnek legelterjedtebb alkotó részei közé tartozik, álhtólag minden növényben található és a tengervízben egyarányosan van elterjedve. Ennek bizonyítása azonban a legaprózkodobb módszereket igényelné, és igen kevés haszonnal járna annak vizsgálata : váljon hasonló módon más testek is mindenütt jelen vannak-e a természetben ?
