Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

1. kötet - Lövegek, szálfegyverek és aczélszerszámok

Lövegek. szálfegyverek és aczél szerszámok.

A lövegcső. Anyaga és feldolgozása. A lövedék és töltés. Vontcső. A szórólöveg. A kézi lőfegyver. Elültöltő. Hátultöltő. A kardok. Készítési módjuk. A damask-pengék. A kézmívesség. Edzés és meg- eresztés. Toll- és zsebkés, borotva. Ollógyaitás. Köszörülés és fényelés. Kaszák és fűrészek. A reszelővágás.

A gépgyártáshoz szorosan fűződik a fegyvergyártás, különösen a tűzi fegyverek készítése, melyek előállítására a legnagyobbszerű gépszerkezeteket még csak előbb föl kellett találni. Ezekről áttérünk majd a szálfegvverekkez, s ezek révén azután eljutunk a kézmívesség és az aczél-metszőszerszámok előállításának békés iparához.

A tűzi fegyverek a 14-ik század kezdetéig hiányosságuk miatt csak csekély jelentőségűek voltak. A vaspánczélos lovas csapatok képezték még mindig a hadseregek magvát. A tulajdonképi tábori tüzérséget Gusztáv Adolf svéd király teremté csak meg ; Nagy Frigyes fokozta annak gyorsaságát a lovas tüzérség felállítása által, és I. Napoleon alapitá meg a vele való harczászati modort, nagy tömegben alkalmazván azt.

Az ágyuk neveket is viseltek, mint az még máig is szokás Francziaországban ; sőt némely ágyukra egyes állatok alakjait öntötték vagy vésették ki : többnyire az illető ágyutest nagyságához vagy hosszához aránylag választván meg a jelképül szolgáló állatokat, melyekről aztán az ágyú állandóul elneveztetett. A Szalárdy krónikájában leirt erdélyi nagy «farkas» ágyun s a Krasznahorka várában ma is meglevő Bebek-féle 1547-ki «krokodilus» nevűn kívül — melyről Rómer Flóris azt mondja, hogy az eddig ismert magyar ágyuk közt ott lévő társaival a legrégibb — Thaly Kálmán történelmi jegyzeteiből a következő állatneves ágyukat közié : medve, bivaly, bakőz, habarnyicza. sündisznó, kakas, bagoly, saskeselyii, fülemile, fecske, béka s pók. A Bebek- féle krokodilus-ágyut fólirata szerint Pelsőezy Bebek Ferenc-z öntette 1547-ben; a krokodilus alakja a cső közepének fölületén látható ; míg az ágyú társánál, a szintén 1547-ki lövegnél a c-ső hátsóvége agyaras oroszlán vagy vadkanfőt ábrázol. Az erdélyi híres «farkas» ágyút Báthory Zsigmond öntette Géczy -János kormányzó halála után. még pedig mint Szalárdy Siralmas Krónikájában hja, «igen szép mesterséggel, hogy annak mását akárki is valahol alig láthatná.» Ilyen distichon olvasható rajta :

«SUM LUPUS, ADPIUM NOMEN NE TEMNITO LECTOR :

NATAESS AUSPICIIS INCLITA ROMA MEIS.

FARKAS AZ ÉN NEVEM, KÉRLEK NE IRTÓZZ OLLT NÉVTŐL,

MELLYRÖL VÖTT RÉGEN RÓMA IS .EREDETÉT. *

Ezen ágyú, mint Szalárdy leiija, látás után «hosszába öt egész ölnyi, golyóbisa pedig melyet vetne, ötven egész fontos ; proportióját, vastagságát, eh ez kepest, a ki ahhoz ért, ha nem is látta, megitélheti ». E nagy faltörő ágynt később az öreg