Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Bevezetés
Bevezetés, 17 azonban Klaproth-nak munkálatai által Berlinben és a par excellence elemző : Yau- quelin-éi által Párisban, különösen a fémek összetételének ismerete olyannyira töké- letesbült, a minőt az elméleti nézetek gyors fejlődésére alig lehetett reméllni. Klaproth 1789-ben fölfedezte az Uránt és a zirkonföldet, 1795-ben a titánt, mely egész a negyvenes évekig, mikor "Wohler tovább bontá fel, elemnek tartatott, 1803. a ceriumot stb., Yauquelin 1798-ben a chromot, a beryllföldet s másokat. E műveletek, melyekhez még Proust-éi (1784—1826) járultak, képessé tették Wenczel Fr. Károlyt (1740—1793) és Ilichter J. Benjámint (meghalt 1807-ben) a chemia egy ágának kifejlesztésére, melynek eszméjét már mások megpenditették. Ez a stöchiometria, a vegyületi súlymennyiségek tana, mely azt adja elő, mily siily- mennyiségekben egyesülnek a chemiai vegyületek alkotó részei. E tan rávezetett különösen az újabb atom elméletre, melynek kifejlesztése Dalton angol buvárló halhatatlan érdeme. Ez ecsetelt főirány okkal a munkásság oly nagy terjedelmű mezeje nyilt meg, hogy nem csuda, ha buján, úgyszólván egymás hátán látjuk az újabbnál új találmányokat elöállani. Gay-Lussac és Humphry Davy a mult század végén kezdék meg buvárlataikat. Az első, ki egyaránt kitűnő volt mint fizikus és chemikus, kitalálta a gázok természetét ; a másik, hogyan lehet a galván árammal a chemiai vegyülete- ket felbontani. Az electrockemiai vegyületi rokonság elmélete, ámbár már korábban jelezve volt, ez által már meggyőző bizonyságot nyert, és Davy azon tétele, hogy a chemiai rokonság vagy affinitás és a villamos tünetek hasonló alapokon nyugszanak, általánosan elfogadott törvénynyé lettek. A galván oszlop segedelmével sikerült Davynek lS07-ben a hamúzsirból egy fémet, a káliumot, és úgyszintén a széksóból, a nátriumot, előállítani és ezzel kimutatni azt, hogy az alkahák oxyd természetűek. Ugyané segédszerrel később a földnemeket is szétbontották alkotó részeikre és ezzel az elemekről szóló tan körül határozott mesgyét húztak. A chemiai nézetekre nézve különösen fontossá váltak Davy vizsgálódásai a chlórban és a sósav helyes kimagyará- zása, hogy ez ama elem vegyülete hyclrogénnel. Bár mennyire is ellenkezett ez a megszokott tanokkal, Davy bizonyítása oly tiszta és meggyőző volt, hogy majd minden vegyész, Gay-Lussac és Thénard legelőbb (1812), elfogadta. Általában e két franczia közös miveleteire a Davy által kijelölt irány nagy befolyással volt, másrészt azonban az ő módszereik az új nézetek legbiztosabb próbaköveivé váltak. Különösen ki kell emelnünk, hogy a szerves vegyületek elemzésének Gay-Lussac és Thénard uj alakot adtak, midőn azt taníták, hogy az el nem párologtatható szerves testek oxygént fejlesztő anyagokkal elkeverve elégnek, és hogy a nyert égéstermékekből valamint az elhasznált oxygén ismert mennyiségéből a keresett alkotó részekre és mennyiségi arányaira biztos következtetéseket lehet levonni. A legnagyobb fölfedezések ez idejének egén azonban elmulhatlan fénynyel oly név ragyog, minőt a chemia története ahg mutat többet : e név Berzelius. Yáfversunda-Sörgardban 1779. aug. 29-én születve, Berzelius Jakab 1796-tól fogva Upszalában orvostanhallgató volt, de kiválóan chemiával foglalkozott, és mive- leteivel kitűnő nevet szerzett magának, úgy hogy már 1802-ben a vegytan és gyógyszerészet segédtanárává lett a stockholmi orvosi főiskolán ; 1807-ben rendes tanárrá és rá egy év múlva a stockholmi akadémia tagjává választatott, mely 1810-ben tudományos munkálkodása elősegítésére évenkénti összeget ajánlott meg s elnökévé választá. Ez időtől fogva kezd húneve külföldön terjedni és számos tanítvány kereste föl chemiai műhelyét. A nagy buvárló 1848. aug. 7-kén halt meg. Berzelius vizsgálódásait az elővigyázatos lelkiismeretesség jellemzik. A föltevéseket kerülve, mindig a határozott tényeket iparkodott kikutatni egész terjedelTalálmányok könyve. II. o
