Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Bevezetés
8 Bevezetés. ki utódjait : Rhazest, Avicenndt, Avenzoárt, Albukozest stb. sokkal fölülmúlta. A 12-dik századtól fogva azonban az arabokat túlszárnyalta nyugati Europa, mely részint közvetve Spanyolország, Olaszország (a salernoi orvosi iskola) és Görögország fölött el, részint a keresztes hadjáratok által közetlen érintkezésbe lépett a kelettel. Itt kezdődik nevezetesen a 13-dik században az aranycsinálás tulajdonképi felvirágzása, és a mindig pénzszükségben leledző fejedelmek udvarai gyülőpontjaivá lettek a megcsalt és csaló bűvös vegyészeknek. Mert ha az oly szellemek mint Albertus Magnus, Roger Baco, Arnoldus Villanovus, Raymundus Lullus s mások nagy tudományos komolysággal is adták magukat eszméjökre, ismét mások a dolgot elég kecsegtetőnek találták arra nézve, hogy segedelmével a tömeg könnyüliivősége ellen valódi és nekik jólfizető hadjáratot indítsanak. Sőt alig lehet állítani, hogy egyikmásik, ki tudományos műveltséggel és czélja elérhetőségének teljes meggyőződésével látszik haladni kitűzött utján, eljárásának hiábavalóságát ne sejditette volna meg, s csak tekintettel arra mily hathatós szer az a hívők kedélyére, nem hagyott fel vele. Az ilyek mellett, mint Hollandus Izsák és János, Trevisoi Bernât, Rypley György, Norton Tamás, Basilius Valentinus, nagyszámú czégéres csalót találunk, kiknek ős elődje úgy látszik a hírhedt Fiaméi Miklós volt, ki transmutatioival, mint állitá, annyi kincset gyűjtött, hogy azzal 14 ispotályt és 7 templomot alapíthatott és gazdagon javadalmoztatott. Még jobb sikert birt felmutatni Ormot Jeromos, ki a bölcsek kövével szerzett vagyonnal, mint állitá, 1300 templomot épített. A fejedelmek és udvarok az ilyen sokat Ígérő kalandorokat tárt karokkal fogadák és minden módon kedveztek nekik, merta föld hatalmasai közt nagy számmal voltak olyanok, kik buzgón önmaguk is foglalkoztak alchemiával, és természetesen mindnyájan mihamarább óhajtottak a drága titok birtokába jutni. Ha ez kedvezésük ellenére sem sikerült, végül szigorúsághoz fogtak, de épen oly hiába. Rudolf császár az angol Kelleyt, ki őt álhtólagos tudományába nem akarta beavatni, sem pedig aranyat nem tudott előállítani a kívánt mennyiségben, bebörtönöztette, miután kezdetben a büvölőt cseh bárói rangra emelte és kegyének minden bizonyságával elárasztotta. Setonius, Schwerzer, Beuther Dávid és mások később nem jártak jobban ; Beutliert a lipcsei jogi fakultás vesszőzésre ítélte, a miért az átváltoztatást titkát nem gyakorolta választófejedelmének javára, és azonfelül még örök fogságra, nehogy tudományát más potentátának elárulja. Atalában hittek annak lehetőségében, hogy nem nemes fémek aranynyá és ezüstté változtathatók, és e hit a chemiai foglalkozásnak határozott czélt tűzött ki, a melyre való tekintetből folytonosan és nagy költekezéssel űzték azt. Habár a várt gyümölcsöket nem is aratták, mellesleg mégis tettek némi tapasztalatokat : rábukkantak vegyületekre, melyek újabb, helyesebb nézeteket szültek és sokféle hasznos alkalmazásra vezettek. Geber (teljes neve szerint : Abu-Mussa-Dsafar-al-Sofi) s valószínűen csaknem önmaga által, a 8-dik században Phnius és Dioskorides idejéhez képest már rendkívüli haladást tett. A szellemes arabs nemcsak az ismert testek tulajdonságait határozta meg pontosabban, mint valaha is előtte, hanem nagy számmal újakat is talált fel és sajátos módszereket tanított előállíttatásukra. A különböző fémek hevítése által előállitá azok oxydjait, ismerte a sárga s vörös ólomoxydot, a vörös higany- oxydot, a fehér arzént s azt a képességét, hogy a vörösrezet fehérre festi. Tudta a ként a fémekkel összekötni, és észrevette, hogy a folyamat által a higanyból szép vörös test (czinober) készíthető. Nemcsak hogy hamuzsirt és széksót készített, hanem azt is tudta, hogy égetett mészszel marókká válnak. Ü az, ki a lepárlást első alkalmazta és e módon kénsavat fejtett timsóból, salétromsavat a salétrom és gálicz keverékéből,
