Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A gépgyártás és eszközei
A gépgyártás és eszközei. tat, ezért szükséges az egyik szárra egy vas körívet erősíteni, mely a másik szárba mélyedve, ebben egy szorítócsavarral megszilárdítható (íves körző, Bogenzirkel, compas à quart de cercle, wing-compasse). A rugós körző (Federzirkel, compas élastique, spring-diveder) szárai közül egynek íves, gyakran kettős csavarmenetű,aczélrugója van, mely a szárakat ketté nyomja. Határozott nyílást az által nyerni rajta, hogy az egyik szárra erősített csavarorsót a másik szár egy likán bocsátják át, melyen kiérve egy csavarházzal meghúzzák. A rudas körző (Stangenzirkel, compas à verge, beam- compasse) rudjai (szárai) igen különböző hosszaságúak. Van olyan, melynek rudja 0,05 m. és van, mélyéi 1.5 méter hosszúak. Csákjai azonban 0,05 méternél nem igen hosszabbak, és hüvelyüknél fogva fel alá tolhatok, s a megállapodáskor csavarral szorítják meg. Rudjai vas-, aczél vagy sárgarézből valók ; csak igen hosszú rudak készülnek fából, akkor is mahagóni vagy körtefából. Megemlítjük még a vastagság- mérőt (Dick-, Tastzirkel, compas d’épaisseur, caliber-compass), mely hengerek oldalfalai vastagságának mérésére szolgál ; az öböl-körzőt valamely üreg átmérőjenek meghatározására. Oly üregek megmérésére, melyek belül tágasabbak, nem lehet ez utóbbit használni, mert kivonatván az üregből, összenyomódnak szárai. Az ily esetben a csuklóban járó szárakat meghosszabbítják és közel a csuklóhoz az egyik szárra egy fokívet erősítenek meg, a melyen a másik szár mint mutató jár. Mikor a körző az üregbe bocsáttatott és szárai az oldalfalakig ki vannak tárva, megfigyelik a mutatót a fokíven, erre összecsukják, hogy kiveliessék és ismét kinyitják annyira, hogy a mutató szár előbbi álláspontjára jusson : a szárak végeinek egymástól való távola megmutatja a belső öböl mértékét. 3. Alakzó (Lehre, calibre, guage, templet). Ez alatt oly készüléket érteni, mely az alakítandó tárgyhoz képest majd homorú, majd domború, majd határozott nagyságú alak, s mely arra való, hogy a szerint idomítassék a munkálandó tárgy, vagy arra, hogy vele munka közben időnként összeméressék. Sok esetben használják ezt, és alakja nagyon sokszerű, mely a mellett folyvást módosittatik a munka czéljához vagy a munkás belátásához képest. Néhány példa világossá fogja ezt tenni. Némely esztergált tárgyaknál, melyeket bizonyos rajz vagy példány szerint kell kidolgozni, nagyon időt rabló volna, ha minden egyes méretet körzővel mérnének össze, hogy a munka helyességéről meggyőződjenek. Mintát készítenek tehát, azaz a tárgy oldalképét (vázaét, oszlopét stb.) sárgarézből kimetszik és ezt időnként összemérik a munkálandó darabbal, hogy kitessék, hol kell még utánapótolni, hogy a teljesség kikerüljön. Hogy több fémdarab egyenlő szélességűre vagy vastagságúra kireszeltessék, egy vasbádogba kellő szélességű bevágást csinálnak, és aztán minden darabot úgy dolgoznak ki, hogy abban beilledjen, a mi által kényelmesebben érik el a czélt, mintha folyvást a körzővel mérnének. Epen ilyen a lakatos kulcsmintája, mely szerint több kulcs szakálla egyenlően reszelendő ki. A szakáll magasságát a minta szegélyén levő bevágással mérik össze, a szélességét s vastagságát egy kulcslik alakú nyílásán ; a kulcss&ár vastagságának kimérésére szintén van rajta egy bevágás. Ha meghatározott körrajz szerint kell bádoglemezeket kialakítani, két edzett aczéllemez (az alakzók) közé teszik azokat, melyek a kivánt alakkal bírnak, befogják a csavarsotuba és mindazt, mi az alakzó széle fölött kiáll, levésik vagy lereszelik. C) A fölszelésre és alakításra szolgálnak 1. a vésők (ciseau, chisel, Meiszel), ezek hosszúsága 0,08 és 0,22 méter közt változik; egészen aczélból készülnek, és mellső végük, melyre az élt köszörülik, meg van edzve és sárgára, vörösre, sőt néha kékre is van futtatva ; 2. az árvésö (Grabstichel, burin, graver) kisebb fajta véső, mely a tulajdonképi vésőktől abban különbözik, bogy (ritka esetet kivéve) nem kalapácscsal hajtják, hanem a puszta kézzel dolgoznak vele ; 3. a fúrók, ezek kétfélék : két élűek 26
