Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A gépgyártás és eszközei
22 A gépgyártás és eszközei. melyet egy szijas korong lioz keringésbe, és mely egy, a furógerendelyen ülő R fogaskerékbe kapaszkodik. A C fúrófej fel-alá tolása a D gerendelyen az előbbivel összekötött két függőrúd 11' által történik, melyek fölül egy harántrúddal (Travers) vannak ösz- szekötve, melyen egy fogasrúd van megerősítve ; e fogasrúdba egy kerékművel összekötött hajtómű (Getriebe) fogódzik. Harmadik fő műszer a Gyalugép. E gép újabb keletű, mint az előbb említettek. Ennek alapgondolata: a reszelővei (Feile) tett kézimunkát gépmunkával pótolni. A használatban levő gyalugépek keskeny vagy hegyes vésővel dolgoznak, mely által vízszintesen egyenes és egyenközű vonalakban szilánkok választatnak el a munkálás alatt levő fémfelületről. A gyalugép vésőmetszései igen hosszúak, néha 10 méterre is terjednek. A metszések egymásmellé való helyliezését a véső haránttolásával (Querschiebung) eszközük, míg a munkálandó tárgy, mely egy mozgóasztalba van foglalva, ide-oda menetével nyeri hossztolását (Längsverschiebung.) A gyalugépek nemei ezek : egyengeti) gyalugép (Planhobelm.) vagy közönséges gyalugép, kerekítő gyalupad (Eundhm.) és horony gyalugép (Nuthenstossm.). 17. ábra. Henger-fúrógép. A IS. és 19-dik ábrában rajzolt szerkezetek egy közönséges vagy egyengető fúrógép berendezését mutatják és pedig 18. ábra a legfőbb részeket (a tulajdonképi állvány nélkül) mellső oldala felől, azaz ama oldalát, hol a véső van, a 19. ábra teljes képét. A e nemű gyalugépeknél a vésőnek csak a tolva végbemenendő haránt mozgást kell megtennie, hogy metszést metszés mellé tegyen, míg a munkálandó tárgy a metszés hosz- szában ide-oda vezettetik. A 18. ábrában AA a gépállvány oldallapjai, melyek felül pontosan idomított és sima vezetékléczekkel vannak ellátva a B mozgatható asztal számára, 18. ábra. Gyalugép. (A főrészek homlokképe.) mely utóbbiba a P munkálandó tárgy erősen be van foglalva. Az asztal aljában D fogasrúd van, melybe hajtómű fogódzik, mely a gép főhajtó- gerendelyében ül ; e gerendely szijkoronggal nyeri keringő mozgását, melynek váltakozva majd az egyik majd a másik irányban kell történnie ; ezzel az asztal ide-oda siklása eszközöltetik. Minthogy a gép főgerendelye a gyár közlőgépének foly-
